Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
A tényleges (reál) munkaerő-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) 2020. évi áron számított értéke és a GDP termelésében foglalkoztatottak számának hányadosa; megmutatja az egy foglalkoztatottra jutó GDP forintban számított értékét. A GDP termelésében foglalkoztatottak száma eltér a KSH lakossági munkaerő-felméréséből származó (az ILO fogalmi meghatározása szerinti) foglalkoztatottak számától.
Relevancia
A munkaerő-termelékenység emelkedése hozzájárul a gazdaság versenyképességének javulásához. Az Európai Unió versenyképességével foglalkozó, 2024 szeptemberében közzétett Draghi-jelentés szerint az uniós munkaerő-termelékenység növeléséhez csökkenti kell a versenytársakkal, Kínával és az Egyesült Államokkal szemben kialakult technológiai lemaradást. Hazánk gazdasági nyitottsága, a globális folyamatoktól való erős függősége miatt is fontos a termelékenység és a versenyképesség javítása.
Elemzés
A magyar gazdaság munkaerő-termelékenysége a 2010-es évek elején indult növekedésnek. Míg 2010 és 2012 között a termelékenység lényegében stagnált – a mutató 9,9 millió forint/fő körüli szinten mozgott –, miközben a foglalkoztatottak száma ebben az időszakban még 4 millió fő alatt maradt. A 2013-at követő konjunktúra jelentős változást hozott: 2013 és 2019 között a gazdaság teljesítménye 31, a foglalkoztatottak száma 18%-kal (4,7 millió főre) bővült. A GDP volumene az időszak második felében nőtt a legintenzívebben, így az addig lényegében stagnáló munkaerő-termelékenység 2017-ben kezdett emelkedni, 2019-ben 11%-kal volt nagyobb a 2010. évinél. 2020-ban a koronavírus-járvány a gazdasági teljesítmény 4,3%-os visszaesésével járt, munkaerőpiaci hatása kisebb volt, a foglalkoztatottak száma 2,0%-kal mérséklődött, így a munkaerő-termelékenység csökkent. A 2021. évi viszonylag gyors gazdasági kilábalásnak köszönhetően a hazai termelékenység a pandémia előtti szint fölé emelkedett. A kedvező tendencia 2022-ben folytatódott, azonban 2023-ban és 2024-ben a megtorpanó gazdasági növekedés és a rekord magas foglalkoztatás a 2022. évi csúcsnál alacsonyabb szintű termelékenységi értéket eredményezett.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban a munkaerő-termelékenység 2024-ban 4,1%-kal magasabb volt, mint 2015-ben. Az emelkedő tendenciát 2020-ban a világjárvány, az utóbbi években pedig az orosz-ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatásai vetették vissza. A tagállamok zömében 2015 és 2024 között összességében javult a mutató értéke. Az országok közötti összehasonlításnál figyelembe kell venni, hogy a termelékenység változását különböző tényezők befolyásolhatják. Írországban például kiugróan nőtt a (termelékenységi mutató számlálójában szereplő) GDP volumene, azonban ezt jórészt a multinacionális nagyvállalatok ott elkönyvelt, de ténylegesen más országokban végzett tevékenysége eredményezte. A szintén erőteljes termelékenységjavulást elérő Romániában és Bulgáriában pedig a jelentős gazdasági növekedés nem párosult a (termelékenységi mutató nevezőjében szereplő) foglalkoztatás számottevő bővülésével. 2015 és 2024 között a tagállamok többségében jelentősen, Magyarországon az uniós átlagot meghaladóan nőtt mind a gazdasági teljesítmény, mind a foglalkoztatottak száma.