A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára
Definíciók
A települési szennyvíztisztítási index a települési szennyvízkezelés fejlettségének mértékét mutatja, figyelembe véve a tisztítási hatásfokot. A települési szennyvíztisztítás hatékonyságának jellemzésére az Eurostat által kidolgozott átlagos súlyozó tényezőket alkalmaztuk: nem tisztított szennyvíz 1,00; csak első fokozattal (mechanikai) tisztított szennyvíz 0,86; második fokozattal (biológiai) tisztított szennyvíz 0,49; harmadik fokozattal (nitrogéntől és foszfortól is) megtisztított szennyvíz 0,00 értékkel szerepel. A települési szennyvíztisztítási index 100%, ha nincs szennyvíztisztítás és 0%, ha minden települési szennyvizet harmadik fokozattal tisztítanak meg.
Relevancia
A víziközmű-szolgáltatók kiemelkedő jelentőségű feladatot látnak el: a kezelésükre bízott szennyvízelvezető és -tisztító művek szakszerű üzemeltetésével csökkentik az élővizek terhelését, megóvják a vízkincsek minőségét, és védik a vízbázisokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia hangsúlyozza a vállalati K+F tevékenység, az innováció, valamint az egyetemi alap- és alkalmazott kutatások támogatásának szükségességét, többek között a hatékonyabb szennyvízgazdálkodás érdekében is.
Elemzés
Magyarországon a települési szennyvíztisztítási index értéke 2000 és 2024 között mintegy 60 százalékponttal csökkent, köszönhetően a magas hatékonyságú (legalább biológiai fokozatú) szennyvíztisztító telepek üzembe helyezésével. Az index 2024-ben Budapesten és Komárom-Esztergom vármegyében mutatta a legalacsonyabb értékeket (5,5, illetve 9,9%), míg Pest és Fejér vármegye (16% alatti) adatai is igen kedvezőek. Ezzel szemben a mutató Bács-Kiskun (51%) és Nógrád (40,8%) vármegyében volt a legmagasabb. A területi különbségek hátterében az áll, hogy Budapest, Pest, Közép- és Nyugat-Dunántúl régiókban a legalább biológiai tisztítási fokozatú szennyvíztisztító telepekhez csatlakoztatott lakásokban élők becsült aránya magas (83–95%), ugyanakkor a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön ez az arány alacsony (72–75%).