A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
Definíciók
Az erdők egészségi állapotán az összes károsítás alapján a gyökér, a törzs, a kéreg és a lombozat valamennyi károsodását értjük. A kárfokozatok nem tartalmazzák az egyértelműen azonosítható okok miatti veszteséget, mint például a törésből, lombrágásból eredő károkat.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint „az erdőállomány, a fahozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ám az erdő- és vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai, a nem őshonos fajok arányának növekedése és más körülmények (szárazodás, savas esők, betegségek, kártevők stb.) veszélyeztetik”. A levélvesztés és a lombkorona elszíneződésének lehetséges okai között szerepel a légkörbe juttatott szennyező anyagok felhalmozódása, az extrém időjárási viszonyok (főként az aszály), és ehhez kapcsolódóan a rovar- és gombakórokozók elszaporodása.
Elemzés
Magyarország erdeinek egészségi állapota európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Az erdőkárok mértéke és kiterjedése azonban hosszú távon egyre inkább növekvő trendet mutat. Az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján 2010 és 2024 között a tünetmentes erdők aránya 11–62% között mozgott, a legalacsonyabb 2022-ben volt. 2024-ben egy hosszabb aszályos periódus következtében az általános egészségi állapot romlott az előző évhez képest. 2024-re a tünetmentes egyedek aránya 17%-ra csökkent, ami a második legkedvezőtlenebb érték a 2022-es mélypont (11%) után. A többi kategória aránya nem változott jelentősen. 2024-ben a vizsgált állományokban a gyengén károsodott fák aránya közel 36%, a közepesen károsodottaké 30%, míg az erősen károsodott mintafáké 13% volt. Az elhalt fák aránya 4% fölé emelkedett. A kocsányos tölgyek aggasztó állapota nem változott, egészséges fát gyakorlatilag nem találtak. A kocsánytalan tölgyeknél javulás tapasztalható, a tünetmentes egyedek aránya 8,3%-ra nőtt, bár ez még mindig az elmúlt másfél évtized legalacsonyabb értékei között van. A hagyományosan az egészségesebb fajok közé tartozó gyertyánok állapota nem változott jelentősen. Az akác állománya enyhe romlást mutatott, az egészséges fák aránya a 2023. évi 25-ről 14%-ra csökkent. Az elhalt fák aránya az erdeifenyőnél volt a legmagasabb (16%). A tölgyek esetében a rovarkárok (tölgy-csipkéspoloska) domináltak, míg a fenyőknél a rovar- és a gombakár volt a legjellemzőbb, az abiotikus károk leginkább az akácokat érintették.