Definíciók
Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi. A fogalomba az Európai Bizottság meghatározása szerint „beletartozik minden olyan, az ember élete során végzett tanulási tevékenység, amelynek célja a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztése személyes, polgári, társadalmi és a munkavállalási perspektívából.”
Relevancia
Az egész életen át tartó tanulás indikátora a népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról ad képet. A fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre ritkábban fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A fenntartható társadalmakban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) az egész életen át tartó tanulás ösztönzése mellett a fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenését is fontosnak tartja a tanulmányok teljes folyamatában.
Elemzés
2015 és 2019 közötti időszakban az oktatásban, képzésben résztvevők aránya Magyarországon enyhén csökkenő tendenciát mutatott, majd 2020-ban – a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések hatására – jelentősen visszaesett. A járvány első és második hullámának idején a személyes találkozások korlátozása miatt elmaradt – nagyrészt iskolarendszeren kívüli – képzéseket az online tér nyújtotta lehetőségek nem tudták ellensúlyozni.
2025-ben az oktatásban, képzésben résztvevők aránya a 25–64 éves népességen belül 10,6% volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ebben az évben mindkét nem esetében elérte a 10%-ot az oktatásban résztvevők aránya az adott korcsoportban. A nők 11,1%-a, a férfiak 10%-a vett részt oktatásban, képzésben.
Az oktatásban, képzésben résztvevők aránya Budapesten volt a legmagasabb (15,5%), Nyugat-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (7,4%). Az előbbi 3,7 százalékponttal nagyobb, az utóbbi 4,4 százalékponttal kisebb volt az országos átlagnál. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön volt, ahol egyaránt 3,8 százalékponttal nőtt az arányszám 2023-hoz képest.
Nemzetközi kitekintés
A lakosság tanulási, továbbképzési aktivitása eltérő az unió tagállamaiban. A koronavírus-járvány és az ennek okán bevezetett korlátozások a tagországok túlnyomó többségében a felnőttoktatásban, képzésben való részvétel visszaesését eredményezték 2020-ban, azonban 2021-re nagyrészt visszaállt a korábbi évekre jellemző szintre. 2024-ban az Európai Unióban átlagosan a 25–64 évesek 13,5%-a, majd 2025-ben 13,7%-a vett részt oktatásban, képzésben.
A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (38,2%), Görögországban pedig a legalacsonyabb (5,2%) 2024-ben. Magyarország az uniós rangsor középső harmadában helyezkedik el. A nők oktatásban, képzésben való részvétele – csakúgy, mint hazánkban – közösségi szinten is meghaladta a férfiakét.