Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Definíciók
Az aszállyal érintett területek nagyságának meghatározása a Pálfai-féle aszályossági index (PAI) segítségével történik. Ez a mutató az április–augusztusi időszak középhőmérsékletének és az október–augusztusi időszak súlyozott csapadékösszegének a hányadosa, amely figyelembe veszi a hőségnapok számát, a csapadékszegény időszak hosszát, a talajvíz mélységét és a mezőgazdasági növények időben változó vízigényét is. Aszálymentes terület az, ahol a PAI<6 °C/100 milliméter.
Relevancia
Az éghajlatváltozás következtében az időjárási szélsőségek – köztük az aszály – egyre gyakrabban fordulnak elő világszerte és hazánkban is. Az aszály ártalmas hatása legszembetűnőbben a mezőgazdaságot érő veszteségen keresztül számszerűsíthető, hiszen a magyar mezőgazdaság olykor súlyos károkat szenved el, csakúgy, mint az egész élővilág, a művelt és a műveletlen, illetve az oltalom alatt lévő területek egyaránt, ezáltal maga a társadalom is.
Elemzés
Magyarországon 2000 és 2024 között az aszállyal érintett területek aránya számos esetben jelentősen meghaladta az 50%-ot. Kiemelkedően aszályos év volt 2000, 2003, 2007, 2012, 2013, 2015, 2022 és 2024 is. Ennek hátterében a rendkívüli hőség és a kevés csapadék, illetve a kettő együttes előfordulása áll. 2021-ben és 2022-ben szintén magas, 70–85%-ot kitevő lett a csapadékhiánnyal érintett területek aránya az országban. A 2023. évi alacsony, 13%-os értéket követően 2024-ben ismét magas, 80% volt a százasággal sújtott területek aránya. Az aszály hozzátartozik hazánk éghajlatához, tízévente átlagosan négy évben jellemző.