Definíciók

A primer (elsődleges vagy alap) energia olyan megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semmilyen átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia). Elemzésünkben a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, amely egyaránt magában foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.

Relevancia

A primerenergia-felhasználás a társadalom és a gazdaság energiaigényét fejezi ki. A környezeti fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében általános cél a fajlagos energiafelhasználás csökkentése.

Elemzés

Magyarországon a fajlagos, egy főre jutó primerenergia-felhasználás (az ezredfordulót követően 2,2–2,6 kőolajegyenérték-tonna/fő között hullámzott) 2023-ban visszatért a 2000. évi értéknek megfelelő 2,3 kőolajegyenérték-tonnára. Ezen időszak során a felhasználás energiaforrások szerinti összetételében végig a földgáz dominált, legmagasabb részesedését (45,1%-kal) 2003-ban érte el, azóta tendenciájában csökkent. A mutató értéke a 2010-es évek közepe óta 30% körül alakult, 2024-ben 29,1% volt.

Jelentősen visszaesett a szén és széntermékek felhasználása, a 2010. évi 10,2%-ról 2024-re 3,0%-ra, míg a megújulók és a hulladékok együttes hányada 10,5%-ról 14,9%-ra bővült.

Nemzetközi kitekintés

2023-ban a legmagasabb fajlagos primerenergia-felhasználással jellemezhető uniós tagállamok Finnország, Luxemburg, valamint Svédország és Belgium voltak (109, 104, illetve 46 és 33%-kal az uniós átlag fölött), míg a legalacsonyabb értékekkel Románia, Málta, Görögország és Portugália bírt (42, 39, illetve 29, 27%-kal a közösségi átlag alatt). Magyarország értéke az uniós átlag 86%-a volt.