Definíciók

A foglalkoztatásban, oktatásban és képzésben nem részt vevő fiatalok aránya mutató, azaz a NEET-ráta (Not in Employment, Education or Training) a vonatkozási héten nem dolgozó és a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt nem vevő 15–24 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A fiatalok gyakrabban váltanak munkát, és a tanulmányok befejezését követően hosszabb idő alatt helyezkednek el a munkaerőpiacon, mint korábban. Az egyén és a társadalom számára is negatív hatással bír, ha a fiatalok a tanulmányaik befejezése után nem tudnak rövid időn belül elkezdeni dolgozni, és hosszabb távon kiszorulnak mind a munkaerőpiacról, mind az oktatásból. Idővel gyengülnek, és akár elavulttá is válhatnak a megszerzett ismereteik, csökken az önértékelésük. Mindezek, valamint a szakmai gyakorlat hiánya egyre jobban megnehezítik a munka világába történő integrálódásukat.

Elemzés

A nem dolgozó, nem tanuló 15–24 évesek aránya 2010 és 2013 között nőtt, majd ismét csökkenni kezdett. Ez a folyamat 2020-ban tört meg, amikor a koronavírus-járvánnyal összefüggő lezárások miatt az elhelyezkedés esélyei jelentősen romlottak. A gazdasági aktivitásuk a járványidőszak óta enyhén nőtt, ehhez azonban stagnáló foglalkoztatási arány és növekvő munkanélküliségi ráta párosult. 2025-ben a fiatal korcsoport 26,3%-a volt foglalkoztatott és 13,9%-a munkanélküli, ezzel párhuzamosan a nem dolgozó, nem tanulók aránya 9,5%, ami 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint 2024-ben.

A 15–24 éves nők körében magasabb volt azok aránya, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak. A nemek közötti különbség a vizsgált időszakban 1,7–6,5 százalékpont között változott, 2025-ben 2,8 százalékponton állt.

A fiatalabb, 15–19 éves korosztályban, tekintettel arra, hogy többségük még iskolarendszerű képzésben vesz részt, lényegesen alacsonyabb a ráta értéke (2024-ben 6,1%), a nők körében viszont 0,3 százalékponttal magasabb. A középiskolai tanulmányokat jellemzően 20 éves korukig befejezik a fiatalok, így a 20–24 éves korosztályba tartozókra vonatkozó érték 2025-ben több mint kétszerese (13,0%) volt a fiatalabb korosztályba tartozókénak. A nemek közötti különbség is számottevőbb, a férfiaknál 10,4%, a nők esetében 15,7% volt a ráta értéke.

Területi szinten jelentős különbségek vannak. 2024-ben a mutató értéke Budapesten volt a legalacsonyabb (4,9%), Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon pedig a legmagasabb (18,1%, illetve 15,2–15,2%). Mivel ezeket a régiókat magasabb munkanélküliség jellemzi, kevesebb a munkalehetőség, magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya, ami miatt sokan el sem kezdenek munkát keresni.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2025-ben a 15–24 éves fiatalok 9%-a nem dolgozott, és oktatásban, képzésben sem vett részt. Arányuk jelentősen szóródik az unió tagállamai között. A mutató értéke 13 tagországban, köztük Magyarországon haladta meg az EU-átlagot, Romániában volt a legmagasabb (16,5%), Hollandiában a legalacsonyabb (3,9%).