Definíciók

A foglalkoztatási arány a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. Foglalkoztatott az, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. A gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre.

Relevancia

A foglalkoztatottság növelése a szegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének fontos eszköze. A társadalmi kirekesztettség mérséklését célzó programok segítségével a munkába bevonható személyek körét szükséges bővíteni, a foglalkoztatottságot pedig javítani. A foglalkoztatás azonban nemcsak a jövedelmi biztonságot növeli, hanem a társadalmi tőke fejlesztésén keresztül a társadalmi integrációt is erősíti. Elemzésünkben a mutató alakulását a foglalkoztatás szempontjából kiemelt 15–64 éves korcsoportban vizsgáljuk.

Elemzés

A 2008-as gazdasági válságot követően, 2010-ben a 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya 57,0% volt. Ezután 2019-re 72,4%-ra emelkedett, majd a koronavírus-járvány okozta átmeneti megtorpanást követően a foglalkoztatottak száma ismét bővült. 2025-ben a foglalkoztatási ráta értéke tovább emelkedve elérte a 75,1%-ot.

A nyugdíj melletti munkavállalás terjedése következtében az idősebb korosztályok évek óta jelentős mértékben hozzájárultak a foglalkoztatás növekedéséhez. Ez a trend azonban 2024-ben megtorpant, és a növekedés üteme 2025-re is lényegesen lassabb maradt az idősebb korcsoportokban a korábbi évekhez képest.

 A külföldi telephelyen dolgozók száma az uniós csatlakozásunkat követően folyamatosan gyarapodott, majd a 2011. évi ausztriai és németországi munkaerőpiaci nyitást követően 2016-ban 118 ezer fővel tetőzött. Azóta számuk – a szezonális hatások mellett – éves átlagban mérséklődött: 2024-ben a 15–64 éves foglalkoztatottak már csak 2,3%-a jelölt meg külföldi telephelyet munkavégzése helyeként.

 A közfoglalkoztatás 2012-től vált meghatározó foglalkoztatáspolitikai eszközzé, és 2016-ban érte el a legmagasabb szintet (221 ezer fő). A gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan folytatódott a dolgozók visszaterelése az elsődleges munkaerőpiacra: 2024-ben éves átlagban mindössze 60 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatottként, ami 73%-kal kevesebb a 2016. évinél. A programnak köszönhetően az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási rátája az elmúlt évtizedben közel 7 százalékponttal javult, 2024-ben 38,5% volt. Ezzel szemben a közép- és felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei továbbra is jóval kedvezőbbek: a ráta értéke 2024-ben a középfokú végzettségűeknél 79,0%, a diplomások körében pedig kiemelkedő, 91,0% volt.

 A foglalkoztatásban hagyományosan jelentős területi különbségek 2025-ben is fennmaradtak. A legmagasabb foglalkoztatási rátát továbbra is Győr-Moson-Sopron (78,9%), Budapest (78,8%) és Veszprém (78,4%) vármegyékben mérték. A leghátrányosabb helyzetű területek továbbra is az északi országrészben találhatók: 2025-ben Nógrád vármegyékben (70,5%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (69,6%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (68,7%), és volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

Nemzetközi kitekintés

2025-ben a magyar foglalkoztatási arány a 15–64 évesek korcsoportjában (75,1%) meghaladta az EU-átlagot (70,8%). 2004-ben hazánkat az uniós átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemezte. A 2010-es évtizedben Magyarországon az uniós átlagot meghaladó mértékben nőtt a foglalkoztatottság, 2009-hez viszonyítva 2025-ben 17,9 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatási ráta, ami uniós összevetésben a második legnagyobb növekedésnek számított. Az Európa 2030 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre a 20–64 éves korcsoport, amelyre vonatkozóan az Európai Unió 2030-ra a foglalkoztatási ráta 78%-ra emelését tűzte ki célul. Ezt a célértéket Magyarország már 2021-ben elérte.