Definíciók

A BMI (Body Mass Index) vagy magyarul TTI (testtömegindex) a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben megadott magasság négyzetének hányadosa. A WHO meghatározása szerint a normál testsúly BMI-indexe 18,5 és 24,99 közötti. A 18,5 alatti értékek esetén beszélünk soványságról, a 25 és a feletti értékek esetén túlsúlyról. Kórosan soványnak a 16 alatti, elhízottnak a legalább 30-as, de 40 alatti értékkel, súlyosan elhízottnak a legalább 40-es értékkel jellemezhető személyeket tekintjük.

Az adatok forrása az Európai jövedelmi és életkörülmény felvétel (EJÉF, azaz SILC – EU Statistics on Income and Living Conditions) 2022-es egészségmodulja és az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF, illetve EHIS – European Health Interview Survey). Ez utóbbi EU-harmonizált felvételre eddig négy hullámban, 2009-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2025-ben került sor. A 2025. évi felvétel adatai várhatóan 2026 utolsó negyedévében állnak majd rendelkezésre, a jelenlegi kiadvány még nem tartalmazza azokat.

Relevancia

A tápláltsági állapot számos betegséggel hozható összefüggésbe. A nagyobb testsúly megnöveli többek között a szívkoszorúér-betegségek, a cukorbetegség vagy a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A testsúlyt többek között az életmód is befolyásolja, az egészséget veszélyeztető faktornak tekinthető a túlzott táplálékbevitel és a mozgásszegény életmód.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemeli, hogy az egészségtudatos magatartás – bár társadalmi-gazdasági helyzettől is függő egyéni választás – jelentősen érinti a nemzeti erőforrások fenntarthatóságát. Az egyének az egészségtudatos magatartással a saját, valamint a társadalom többi tagjának jólétére is pozitív hatással lehetnek. Ennek egyik eleme az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

Elemzés

A tápláltsági állapot általános jellemzésére széles körben alkalmazott WHO-ajánlás szerinti testtömegindex alapján 2022-ben a 16 éves és annál idősebb magyar lakosság 40%-a számított normál testsúlyúnak. A soványnak tekinthetők aránya nem érte el a 3%-ot, viszont a népesség 58%-ának súlytöbblete volt. A súlyfelesleggel jellemezhetők több mint fele, a 15 év felettiek 36%-a túlsúlyos, de nem elhízott. Enyhe és középsúlyos (I–II. fokú) elhízással a lakosság 20%-a, súlyos, azaz III. fokú elhízással 1,9%-a küzdött.

A férfiak közül többen érintettek a súlyproblémában, 64%-uk volt túlsúlyos vagy elhízott, 1,5%-uk sovány, míg a nők körében az előbbiek aránya kisebb (51%), az utóbbiaké nagyobb volt (3,8%). Az életkor emelkedésével nő a súlytöbblettel rendelkezők és csökken a soványak aránya. A 16–17 évesek 20%-a volt túlsúlyos vagy elhízott és 15%-a sovány, szemben a 65 évesekre és annál idősebbekre jellemző 69, illetve 1,4%-kal. Bár a súlyproblémával küzdők aránya a nők körében az életkor emelkedésével nagyobb ütemben nő, mint a férfiaknál (a 16–17 évesekhez képest az időseknél 4,4-szeresére, míg a férfiaknál 3-szorosára), a 65 éves és idősebb korosztályban is a férfiak között magasabb a túlsúlyosak és elhízottak aránya (74%, a nőknél 66%).

Súlyproblémák tekintetében a Budapesten élők kedvezőbb helyzetben voltak a többi régió lakóinál: míg a túlsúlyosak és az elhízottak aránya a fővárosban 48% volt, az ország egyéb régióiban 56–63% között mozgott. Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön volt a legmagasabb (63%) a súlytöbblettel küzdők aránya. A tápláltsági állapot összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel is. A felsősokú végzettségűek körében átlag feletti (46%), a középfokú végzettségűek körében átlag alatti (37%) volt a normál testsúlyúak aránya, egyúttal a középfokú végzettségűeknél volt a legmagasabb (60%), a felsőfokú végzettségűeknél pedig a legalacsonyabb a súlytöbblettel küzdők aránya (53%).

Nemzetközi kitekintés

2022-ben a túlsúlyosak és az elhízottak hazai aránya Máltát, Lettországot, Finnországot, Romániát és Litvániát követve a hatodik legmagasabb volt az unióban, az EU átlagát pedig 14%-kal haladta meg (58 és 51%). Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha a jelentősebb súlyfelesleggel küzdő elhízottak megoszlását vizsgáljuk. Csak Máltán és Lettországban volt magasabb az elhízottak aránya, mint Magyarországon, és a hazai érték az uniós átlagot 50%-kal haladta meg (22 és 15%).