Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése
Definíciók
A kutatás-fejlesztési tevékenység beruházásainak környezettel kapcsolatos társadalmi-gazdasági célok szerinti meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy mi az elért eredmény, függetlenül a kutatás-fejlesztés tárgyától. A környezettel kapcsolatos társadalmi-gazdasági célokhoz tartozik többek között a szennyezések olyan ellenőrzése, amelynek célja a szennyeződés azonosítása és a szennyeződés forrásának és okának elemzése, olyan monitoring létesítmények fejlesztése, amelyeket valamilyen szennyező anyag mérésére használnak, valamint az atmoszféra és az éghajlat védelme.
Relevancia
Európában a K+F-kiadások aránya elmarad a legjelentősebb globális versenytársak, mindenekelőtt Dél-Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok értékeitől, ami elsősorban a vállalkozások alacsony beruházási szintjének tulajdonítható. Az európai országoknak javítaniuk kell az üzleti szféra K+F-be történő beruházásaira vonatkozó feltételein, amely lehetővé teszi, hogy az innovatív megoldások eljussanak a piacra. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szükségesnek tartja az innovációs ráfordítások növelését, és a kormány számára ajánlást fogalmaz meg, miszerint a vállalati K+F+I támogatásával a kormány nemcsak a környezeti fenntarthatósághoz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez is hozzájárulhat. Mindez erősítheti a hazai vállalkozások versenyelőnyét, ami a többi nemzeti tőke tekintetében is kedvező hatásokkal járhat.
Elemzés
Magyarországon a környezeti kutatás-fejlesztési beruházások GDP-hez viszonyított aránya hullámzóan alakult az elmúlt 15 évben. 2024-ben a környezeti célú K+F-beruházások értéke a GDP 0,001%-át érte el; erre a célra 2010 óta ebben az évben költötték a legkevesebbet.