Definíciók

2018. június 30-át megelőzően a nyomozóhatóságok által használt sértetti adatgyűjtési egység a regisztrált sértetti kategória volt. Ez megegyezett a regisztrált bűncselekmény sértettjeként nyilvántartott személyek számával, akiket a rögzítés időpontjában, az adott ügyben egyszer számoltak el. 2018. július 1-je óta a regisztrált sértettek száma már csak néhány alábontó ismérv esetében adható meg, a legtöbb esetben ehelyett a bűncselekmény sértetté válásainak számát rögzítik. Ez az adat megegyezik azoknak a személyeknek a számával, akiket a regisztrálás időpontjában az adott ügyben regisztrált bűncselekmények számával összhangban akár többször is elszámoltak sértettként. Miután ez a definíció lehetőséget ad az adatok halmozódására, a sértetté válások száma nem hasonlítható össze a korábbi évek sértetti adataival. Mind a regisztrált sértettek, mind a sértetté válások területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.

Relevancia

A fenntartható társadalmi együttélés egyik alapvető feltétele mindannyiunk biztonságának megteremtése. Ez a megélhetéshez szükséges anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állásán túl azt is magában foglalja, hogy testi és lelki épségünket ne fenyegesse semmilyen veszély és ne váljunk bűncselekmény áldozatává.

Elemzés

A személy és vagyon elleni bűncselekmények regisztrált sértettjeinek száma és lakosságarányos mérőszáma is 2012-ben érte el csúcspontját. Ebben az évben a nyomozóhatóságok 238,5 ezer fő ilyen típusú sértettet regisztráltak, ami ezer lakosra vetítve 24 fő sértettként való regisztrálást jelentett. Ezt követően egy évtizeden át tartó csökkenő tendencia vette kezdetét, melynek hátterében társadalmi változások, a 2013-as új Büntető Törvénykönyv (BTK), illetve adatgyűjtési módszertani módosítások álltak. Az új BTK megemelte a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárát, ami a bűncselekmények és a regisztrált sértettjeik számának csökkenéséhez vezetett. A javuló folyamat eredményeként 2017-re a regisztrált sértettek száma a 2012-es érték felére (122 ezer fő) esett vissza a személy és vagyon elleni bűncselekmények esetében. 2021-ig folyamatosan csökkent a sértetté válások abszolút száma és lakosságarányos mérőszámuk is, abban az évben ezer lakosra már csak 7,3 sértetté válás jutott. 2022 óta azonban ismét növekedésnek indult mindkét mutató, 2024-ben ismét 100 ezer fölé emelkedett a sértetté válások száma, ami ezer lakosra vetítve 11,8-es értéket jelentett.

2024-ben a korábbi évekhez hasonlóan a leggyakrabban a 25–59 éves, az igazságügyi statisztika szerint felnőttkorú személyek váltak a személy és vagyon elleni bűncselekmények sértettjeivé (16,4 sértett/ezer fő), a 18–24 éves fiatal felnőttek 14,8-as arányszáma ettől csak kevéssel maradt el. A fiatal felnőttek körében a nemek aránya valamivel kiegyensúlyozottabb volt (férfiak: 16,8; nők: 12,8), mint a felnőttek esetében (férfiak: 18,8; nők: 13,9). A gyermekkorú személyek sértetté válása lakosságarányosan jóval alacsonyabb, elsősorban azért, mert a vagyon elleni bűncselekmények előfordulása náluk rendkívül ritka.

2024-ben az elkövetés helye szerint vizsgálva Heves vármegye került az első helyre, ezer főre vetítve 19,2-es sértetté válási számmal. A korábban vezető Budapest 16,7-es értékével a lista második helyét foglalja el. A rangsor végén Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegye szerepelt, 7,6-os, illetve 8,2-es sértetté válási értékekkel.