Definíciók
Árvíz: a folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, illetve középvízi medréből kilépő víz. Belvíz akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek. Jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására, hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.
Relevancia
Magyarország a Kárpát-medence árvízzel és belvízzel jelentősen veszélyeztetett területének számít. Vízkészleteink időbeli és területi eloszlása rendkívül szélsőséges. Folyóinkon évente általában két árvízhullám vonul le: a kora tavaszi áradást (jeges ár) a hóolvadás, a kora nyárit (zöldár) a nyár eleji csapadékmaximum okozza. Az ország közel fele (44 500 km2) síkvidék, ahol jelentős kiterjedésűek a lefolyástalan, mély fekvésű területek. Az összes hazai település katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet alapján Magyarországon jelenleg összesen 179 település és fővárosi kerület tartozik az I., 1359 a II. és 1639 a III. katasztrófavédelmi osztályba.
Elemzés
Hazánk az árvíz- és belvízvédekezés területén több mint 150 éves hagyománnyal rendelkezik. A folyók mentén 4428 kilométer hosszú árvízvédelmi gátrendszer épült ki. Az elmúlt évtizedek szélsőséges időjárása azonban (árvizek és aszályok) indokolttá teszi a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat (gyors vízlevezetés a mederben) felülvizsgálatát. Az árvizek idején a víz jelentős részét tározókba szükséges kivezetni, és aszály esetén öntözési célra hasznosítani. Az ország egynegyede mély fekvésű sík terület, amelyről természetes módon nem folyik le a víz. A hazai szántóterületek mintegy 10-15%-a gyakran (évente, néhány évente) belvíz alá kerül. A legnagyobb (magas) kockázati besorolású térségek közül 130 ezer hektáron évente 2-4 hónapig is eltarthat a belvízborítottság. A mutató értékelésekor az árvízvédekezés költségeinek adatait vesszük számításba.