Definíciók

Biológiailag inaktívnak tekintjük a beépített területeket, valamint a szántókat, melyeken a teljes növényi borítottság a kialakítás, illetve a művelési mód miatt nem valósulhat meg. Mezőgazdasági területnek a hasznosított szántó, a konyhakert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep művelési ágak összességét nevezzük. A művelés alól kivett területek magukban foglalják a felhagyott művelésű mezőgazdasági területeket, valamint a bel- és külterületen található épületeket, utakat, udvarokat, díszkerteket, víztározókat stb. Építési terület alatt az építés alatt álló, a földmunka által érintett, illetve föld-, vagy kőzetkitermelésre szolgáló helyeket értjük.

Relevancia

A beépített területek és belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat: a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák fragmentálódását (széttöredezését) okozza, ami veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja a csapadékot magába szívni, a víz nagy mennyiségben lefolyik, ezáltal máshol talajeróziót, a városi területeken jelentős csapadék esetén villámárvizet okozhat. Már az első Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia előrehaladási jelentése (2013–2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.

Elemzés

Az európai Kopernikusz program keretében készült CORINE felszínborításos (Coordination of Information on the Environment) térképek alapján a lakott területek kiterjedése Magyarországon 2000 és 2018 között lineárisan, összesen 2%-kal növekedett, azonban a településszerkezet összefüggő mintázata helyett a felszínt jelentősebb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. A legnagyobb léptékű növekedés az út- és a vasúthálózatok kiterjedésében figyelhető meg, közel 20 év alatt ezen területek nagysága több mint kétszeresére nőtt, az e célra bevont területek jelentős hányada pedig az ezredforduló után épült autópályák igényeit szolgálta. Az építési területek tekintetében is kiemelkedő, mintegy 66%-os növekedés tapasztalható. A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek kiterjedése folyamatosan növekedett, 2000 és 2018 között több mint 12%-kal. Az ezredforduló óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lerakóhelyek és a meddőhányók övezetében, míg a nyersanyag-kitermelés 2000 és 2006 közötti jelentős térnyerését stagnálás követte. A mesterséges felszín legnagyobb hányadát, mintegy háromnegyedét a nem összefüggő településszerkezet alkotja, amely az utóbbi években nem változott.

A KSH földhasználati statisztikája alapján az ország területének 54%-a, mintegy 5 millió hektár volt mezőgazdasági terület 2025-ben, amely arány az uniós tagállamok között is figyelemre méltó helyet foglalt el. Az előző évhez hasonlóan, kismértékű (1,2%-os) visszaesés történt a mezőgazdasági terület nagyságában: ennek 82%-a, 4,1 millió hektár szántóként és 15%-a, azaz 770 ezer hektár gyepként hasznosult, míg a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 2,8%-át tették ki. 2020 óta a művelési ágak arányaiban nem történt számottevő változás. A szőlőültetvények és konyhakertek területe tovább zsugorodott, míg a gyümölcsösök kiterjedése (2,5 ezer hektárral) meghaladta a 2024. évit.

Magyarországon a beépített területek aránya (6,5 %) valamivel nagyobb az EU-átlagnál (5,1%).

Nemzetközi kitekintés

A legutóbbi, 2022-es LUCAS-felmérés (Land Use/Cover Area frame Statistical survey) során az Európai Unió tagországaira kiterjedően ismételten felmérték a felszínborítottságot és a földhasználatot. Ez alapján az unió területének közel 39%-át mezőgazdasági célra használták, 35%-án erdőgazdálkodás folyt, míg az ipari és szolgáltatási célú területek, valamint a lakóövezetek együttesen az összterület mintegy tizedét tették ki. Hazánkban a mezőgazdaság a legjelentősebb földhasználó ágazat. A 2022-es adatok alapján Magyarország területének több mint hattizede állt mezőgazdasági művelés alatt. A 2018-as felmérés adataihoz viszonyítva mind a mezőgazdasági, mind a jelentős környezeti hatásokkal járó ipari és logisztikai hálózatok kiterjedése csökkent, míg a szolgáltatási szektor és a lakossági építmények földhasználata 14%-kal nőtt. A LUCAS-adatbázis alapján a mesterséges felszínborítás aránya 2022-ben Máltán volt a legmagasabb (25,9%), Svédországban, Észtországban és Lettországban pedig a legalacsonyabb (1,9%). Magyarországon ez a mutató 4,0%-ot ért el, ami valamivel kevesebb, mint az Európai Unió átlaga (4,4%).