Relevancia

A felelős fogyasztásról és termelésről szóló 12., valamint a fellépés az éghajlatváltozás ellen témájú 13. SDG-cél felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgál. Ezek a fenntartható fejlesztési célok az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodás keretében meghatározott prioritásaiba ágyazódnak. Az SDG 12. célja átfogó intézkedéscsomagot kér a vállalkozásoktól, a döntéshozóktól, a kutatóktól és a fogyasztóktól a fenntartható gyakorlatokhoz való alkalmazkodás érdekében. Fenntartható termelést és fogyasztást képzel el, amely fejlett technológiai kapacitáson, erőforrás-hatékonyságon és csökkentett globális hulladékmennyiségen alapul. Az SDG 13. célja az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye iránti elkötelezettség végrehajtása annak érdekében, hogy a század közepére klímasemleges világot alakítsanak ki, amely a globális felmelegedést jóval 2 °C alá korlátozza, és legfeljebb 1,5 °C-ot céloz meg (az iparosodás előtti időkhöz képest). Célja továbbá, hogy megerősítse az országok ellenálló- és alkalmazkodóképességét az éghajlattal összefüggő természeti veszélyekkel és az ezekből adódó katasztrófákkal szemben, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok támogatására. Az uniós jogszabályok kötelező CO₂-kibocsátási célokat határoznak meg a személygépkocsikra és kisteherautókra, valamint CO₂-kibocsátási szabványokat a nehézgépjárművekre.

Elemzés

Az 1990-es évektől a személygépkocsik üvegházhatásúgáz-kibocsátása Magyarországon intenzívebben emelkedett, mint az uniós átlag. 1991 és 1996 között az 1990-es értékhez (5,0 millió tonna) képest alacsony szinten stagnált, majd jelentősen növekedett, elsősorban a bővülő személygépkocsipark miatt. A 2010-es évek elején rövid ideig mérséklődés következett be: 2009 és 2013 között csökkent az üvegházhatású gázok aránya, majd a következő évektől ismét emelkedő tendencia érvényesült.

2023-ra a mutató az időszak eleji érték 1,6-szorosára (7,9 millió tonna) nőtt. A mutató részesedése a hazai közúti közlekedésen belül 1990 és 2023 között 50 és 67, az unió közúti közlekedésének átlagában 59 és 63% között mozgott.

Nemzetközi kitekintés

A hazai személygépkocsik üvegházhatásúgáz-kibocsátásának uniós kibocsátáshoz viszonyított aránya 2023-ban 1,7% volt. A 2023-as adatokat az 1990-es értékekhez viszonyítva megállapítható, hogy a személygépkocsik ÜHG-kibocsátás változása tekintetében az uniós átlag mindössze 17%-kal nőtt, és a visegrádi országok (V4-ek) közül a magyar érték a legkedvezőbb. A lengyel mutató a legrosszabb az unióban, ami 4,4, a szlovák és a cseh 3,1-szeresére emelkedett. Horvátország értéke közel 2,1, Szlovéniáé 1,9, Romániáé 1,7 és Ausztriáé 1,4-szeresére bővült. Az utóbbi érték a magyarnál kedvezőbb, de még az is az uniós átlag fölött van.