Definíciók
A digitális készségek mutatója egy Eurostat által számított, összetett mutató, amely átfogó képet ad a lakosság és az internethasználók digitálisismeret-szintjének egészéről, részterületeinek mérésén keresztül. A kompozit mutatót az Európai Bizottság (DG CNECT) a Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigComp 2.0) alapján dolgozta ki.
A mutató a 16–74 év közötti személyek által az internet- vagy szoftverhasználattal összefüggő kiválasztott tevékenységeken alapul, az alábbi öt kompetenciaterületen:
1. Információs és adatismeret
2. Kommunikáció és együttműködés
3. Digitális tartalmak készítése
4. Biztonsági ismeretek
5. Problémamegoldás
Az Eurostat az egyes kompetenciaterületek komponensmutatói alapján kiszámítja az általános digitális készségmutatót, amely az egyéni digitális készségek közvetítőjének, jellemzőjének tekinthető.
Az adatok forrása a „Felmérés a háztartások és az egyének információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközhasználatáról” című (OSAP 2003) évenként végrehajtott, önkéntes lakossági adatfelvétel.
Relevancia
A digitalizáció rohamos és folyamatos fejlődése következményeként a megnövekedett otthoni és munkahelyi számítógép-, mobileszköz- és internethasználat megköveteli a kommunikációs eszközök használatával összefüggő ismeretek bővítését, folyamatos fejlesztését. A digitális írástudás elengedhetetlen feltétele mindennapi életünknek, a magán- és a hivatalos ügyek intézésének, a tanulásnak és az oktatásnak, a szabadidős tevékenységeknek, a munkaerőpiacon való sikeres megjelenésnek. Az infokommunikációs technológia korunkban éles határvonalat húz a digitális tudással rendelkezők és nem rendelkezők közé, így alapvetően meghatározza az egyén lehetőségeit e téren. Ezt a megosztottságot nevezzük digitális szakadéknak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia által nemzeti erőforrásként megjelölt tudáshoz nélkülözhetetlen a digitális szakadék csökkentése.
Elemzés
2025-ben Magyarországon a digitális ismeretek alapszintjét a 16–74 évesek 23, az internethasználók 25%-a érte el. Az átlag feletti tudásszint ennél magasabb volt mindkét csoportban: a lakosság 34%-át, az internethasználók 37%-át jellemezte. Internethasználóknak az adatfelvételt megelőző 3 hónapban internetezőket tekintjük, esetükben azért magasabb az arányszám, mert a digitális készségek mérésénél releváns, viszonyításként használt népesség köre szűkebb. 2025-ben a felmérés célcsoportját jelentő 16–74 éves lakosság 20, ezen belül az internethasználók 21%-ának alacsony volt a digitális készségszintje. A teljes lakosság 8,5%-a, az internethasználók 9,2%-a csak szűk körű általános digitális készségekkel rendelkezett. A hazai népesség 7,2%-a tartozott abba a körbe, ahol az internethasználat olyan ritka (a felmérés idejét megelőző 3 hónapon túli), hogy az ismeretszintet nem lehetett mérni. A 3 hónapon belüli internetezők körében az általános digitális készségek hiánya a két legidősebb (55–64 és 65–74 évesek) korcsoportot érintette a legnagyobb arányban, 5,0 illetve 7,9%-kal. A teljes lakosságon belül az alacsony digitálisismeret-szint leginkább a 45 év feletti korcsoportokra, az alapszintű pedig a 45 év alatti korcsoportokra volt jellemző. Az alapszintűnél magasabb digitális ismeretekkel rendelkezők aránya a két legfiatalabb korcsoportnál volt a legmagasabb (42 és 40%). Az internetet használó legfiatalabbak (16–24 évesek) között kevesebb a szűk körű és a korlátozott digitális tudásszintű, mint az ennél idősebb korcsoportokban. Alapszintű általános készségekkel az internethasználók 31–35%-a rendelkezett, a legnagyobb arányban (35%) a 16–24 és a 45–54 éves korosztály. Az alapszintnél magasabb digitális tudásszintűek aránya az idősebb korcsoportok felé haladva folyamatosan csökken mind a lakosság, mind az internethasználók körében. Mindkét csoportban a legfiatalabb (16–24 éves) korosztálynál fordultak elő a legnagyobb (49–50%), és a legidősebbeknél (65–74 éves) a legkisebb arányban (8,1 illetve 11%).
Nemzetközi kitekintés
Az alacsony digitális tudásszint az Európai Unió lakosságának és internethasználóinak 17, illetve 19%-át jellemezte 2025-ben. Az alapszintű digitális ismeretekkel rendelkezők aránya a 16–74 éves lakosság körében Magyarországon 23, az unióban 29% volt. 2025-ben az alapszintűnél magasabb készségekkel rendelkezők aránya Magyarországon meghaladta az uniós átlagot, a teljes lakosságra (34, illetve 31%) és az internethasználókra vetítve is (37, illetve 34%). Az Európai Unió tagországai közül a 16–74 éves lakosság körében Hollandiában volt a legmagasabb (55%), Romániában pedig a legalacsonyabb (11%) az alapszintnél magasabb digitális ismeretekkel rendelkezők aránya.