Definíciók
A tartósan munkanélküliek a 15–74 éves munkanélküliek azon speciális csoportját alkotják, akik legalább 12 hónapja aktívan keresnek állást, míg a nagyon tartósan munkanélküliek esetében ez az időtartam legalább 24 hónap. A mutató a tartósan, illetve a nagyon tartósan munkanélküli személyek arányát jelzi a gazdaságilag aktív (a foglalkoztatott és munkanélküli) népességen belül. A gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre.
Relevancia
A fenntartható fejlődés prioritásai között szerepel a társadalmi kohézió és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás javítása. A munkanélküliségben eltöltött idő hosszának emelkedésével romlanak az elhelyezkedés esélyei, növekszik a szegénység és kirekesztettség kockázata. Ezért célirányos programokat, személyre szabott szolgáltatásokat kell kínálni, hogy a munkanélküliek, különösen a tartósan munka nélkül lévők munkaerőpiaci (re)integrációja megvalósulhasson, és teljesüljön a fenntartható fejlődésben megfogalmazott inkluzív társadalom célja.
Elemzés
A 2008-as gazdasági világválság utóhatásaként a hazai munkaerőpiacon nemcsak az állástalanok száma emelkedett, hanem a munkakereséssel töltött idő is jelentősen meghosszabbodott. Ennek következtében a tartós munkanélküliségi ráta 2010-ben 5,3% volt. Ezután a kedvező munkaerőpiaci folyamatokkal és a fokozódó munkaerő-kereslettel összefüggésben folyamatosan mérséklődött, 2019-re az elmúlt két évtized legalacsonyabb szintjére, 1,1%-ra csökkent, és 2020-ban sem változott.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások eredményeként megnőtt a rövid ideje munkát keresők aránya, hiszen a tavaszi hónapokban munkájukat elvesztők álláskeresőkként jelentek meg a munkaerőpiacon. Ennek hatására az év folyamán mérséklődött a tartós munkanélküliek aránya. A tendencia 2021-ben megfordult, amikor a járvány alatt állás nélkül maradók egy része tartós munkanélküliként jelent meg a statisztikában, majd 2022 és 2025 között a mutató értéke 1,2-ről 1,5%-ra nőtt.
2025-ben a munkanélküliek 33,4%-a legalább egy éve vagy annál régebben keresett állást, mely az előző évhez képest 1,9 százalékpontos csökkenést jelent. Ugyanakkor a munkanélküliek munkakeresésre fordított átlagos ideje továbbra is magas marad, 2025-ben 12,8 hónap volt, ami kismértékű növekedést mutat az előző évhez képest.
A nemek szerinti megoszlás tekintetében a férfiak és nők mutatói továbbra is párhuzamosan mozognak. 2025-ben a férfiak tartós munkanélküliségi rátája 1,6%, míg a nők tartós munkanélküliségi rátája 1,4% körül alakult.
Nemzetközi kitekintés
A 2008-as gazdasági világválság elmélyülését követően a tartós munkanélküliségi ráta Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt emelkedett. Míg Magyarországon a növekvő tendencia 2011-től megfordult, az EU-ban 2013-ig tovább folytatódott a tartósan munkát keresők arányának növekedése. A 2008 és 2011 közötti időszakban a magyar érték az EU átlagánál magasabb volt, 2012 óta azonban alacsonyabb annál. Hazánk a 2025. évi 1,4%-os mutatójával az uniós tagországok rangsorában a 12. helyen szerepelt. 2025-ben az EU átlaga 2,0% volt, ugyanakkor a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoztak – a legmagasabb tartós munkanélküliségi ráta Görögországot (6,5%), a legalacsonyabb pedig Hollandiát jellemezte (0,5%).