Fő indikátor piktogramja

A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele

Rövid táv
Hosszú táv*
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon a közlekedési balesetekben meghaltak egymillió lakosra vetített száma minden évben meghaladta az uniós átlagot.
A gépjárműállomány bővülése nem eredményezte automatikusan a közúti balesetek, ezen belül az elhalálozottak számának növekedését. A halálozási mutató (egymillió gépjárműre vetített meghaltak száma) értéke egyenletesen csökkent a vizsgált időszakban.

Definíciók

Személysérüléses közúti közlekedési baleset alatt minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt balesetet értünk, amelyben legalább egy mozgó jármű vett részt, és amelynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült. A halálos sérülés olyan súlyos sérülés, amikor valaki a baleset során elhalálozik, vagy a baleset következtében a balesetet követő 30 napon belül meghal.

Relevancia

2010-ben az Európai Unió megerősítette elkötelezettségét közútjai biztonságának javítása iránt. A 2011-ben jóváhagyott második Fehér Könyv hosszú távú közlekedésbiztonsági célja, hogy az EU-ban a közúti balesetek halálos áldozatainak és súlyos sérültjeinek száma 2050-re a nullához közelítsen. Az Európa Mozgásban Program közlekedésbiztonsági célkitűzése a közúti balesetben meghaltak és súlyosan sérültek számának felére csökkentése 2020 és 2030 között. Az akcióprogram három fő beavatkozási területet határoz meg (infrastruktúra, járművek, úthasználat), amelyek biztonságosabbá tétele segíti Európát céljai elérésében. A hazai balesetmegelőzésben és az ehhez kapcsolódó rövid távú akcióprogramokban, valamint a hosszú távú stratégia kialakításában is meghatározó szerepük van az EU által lefektetett céloknak, amelyek kellő alapot adnak a magyarországi közlekedésbiztonság színvonalának javításához.

Elemzés

Az ezredfordulót követően a gépjárműforgalom folyamatos növekedése ellenére a közutakon történt balesetek, valamint a meghaltak száma összességében csökkent, így a gépjárműállomány bővülése nem eredményezte automatikusan a közúti balesetek, ezen belül az elhalálozottak számának növekedését. A halálozási mutató (egymillió gépjárműre vetített meghaltak száma) értéke egyenletesen csökkent a vizsgált időszakban.

2012-höz viszonyítva Magyarországon a közlekedési balesetek áldozatainak számában a legnagyobb csökkenés (–23%) 2020-ban következett be, mely a koronavírus-járvány idején alkalmazott korlátozó intézkedések következménye. A közlekedési balesetekben meghaltak egymillió lakosra vetített száma minden évben meghaladta az uniós átlagot. 2020-ra sem a nemzeti, sem az uniós cél sem teljesült, mivel nem sikerült a közlekedési balesetben elhunytak számát a 2010-es szint felére csökkenteni.

Nemzetközi kitekintés

A 2012 és 2024 közötti időszakban az Európai Unióban az egymillió lakosra vetített személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek áldozatainak száma 2020-ig csökkenő tendenciát mutatott, 2021-ben és 2022-ben emelkedett, 2023-ban megegyezett az előző évi adatokkal, míg 2024-ben újra csökkent. 2024-ben az európai utakon közel 20 ezer ember vesztette életét közúti balesetben, ami egymillió lakosra vetítve átlagosan 44 főt jelent. A koronavírus-járvány sújtotta 2020-as év adataihoz viszonyítva 2024-ben ezer fővel (5,3%-kal) többen haltak meg, de még mindig kevesebben (13%-kal), mint a járványt megelőző 2019-es évben. 2024-ben a lakosságarányos halálozási mutató Svédországban volt a legalacsonyabb (20 fő/egymillió lakos), Romániában pedig a legmagasabb (77 fő/egymillió lakos), míg Magyarország az Európai Unió 27 tagállamából a 22. helyet foglalta el.

2010 és 2020 között a közúti balesetben elhalálozottak száma mindössze 36%-kal csökkent az uniós tagállamok területén, ezzel a kitűzött célt nem sikerült teljesíteni. Az általános cél, azaz az elhunytak számának felére csökkentése, megmaradt a következő 10 éves periódusra is.