Definíciók

A női-férfi foglalkoztatási rés a nők és a férfiak foglalkoztatási rátáinak eltérését mutatja a 20–64 évesek körében. Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. A gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre.

Relevancia

A magas szintű foglalkoztatás mindkét nem esetében az Európai Unió kiemelt célja, ahogyan a nemek közötti foglalkoztatási egyensúly megteremtése is. A nők foglalkoztatási szintje általában jól tükrözi egy társadalom nőkkel szembeni és a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjét, valamint családszerkezeti jellemzőit. A gondozási feladatok miatt megszakított karrier és a rövidebb munkában töltött életszakasz szorosan összefügg a nők alacsonyabb foglalkoztatásával. Mindez, kiegészülve a nemek közötti bérszakadékkal, növeli a szegénységi és a társadalmi kirekesztés kockázatát, különösen idős korban.

Elemzés

Magyarországon a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája a 2010-es 54,6-ról 2024-re 77,1%-ra nőtt. A férfiak esetében a ráta magasabb értékről indult (65,6%), és 2020-ig nagyobb mértékben növekedett, mint a nőké, a foglalkoztatási rés ekkor érte el a csúcsot 11,2 százalékponttal. 2020 után a férfiak foglalkoztatásbővülése mérséklődött, 2022 óta pedig stagnál, míg a nőké továbbra is egyenletes növekedést mutat, amelynek eredményeként a foglalkoztatási rés 2024-re 7,9 százalékpontra csökkent.

A területi eltéréseket jól mutatja, hogy míg Budapesten 2,3, addig az Észak-Alföldön 12,4 százalékpont volt a foglalkoztatási rés. A foglalkoztatottság kiegyenlítettsége a település jellege szerint is eltéréseket mutat: a férfiak és a nők foglalkoztatottsága közötti különbség a megyeszékhelyeken háromszorosa a budapestinek, más városokban és a községekben pedig négyszerese, illetve négy és félszerese.

Nemzetközi kitekintés

Az EU-ban a foglalkoztatási rés 2010 és 2013 között intenzíven szűkült, ezt követően 11 százalékpont körüli értéken maradt, 2022-től pedig csökkenést mutat. Összességében a két nem foglalkoztatási rátájának különbsége 2010 és 2024 között 2,7 százalékponttal mérséklődött. A 2024-es 10,0 százalékpont az eddig mért legalacsonyabb érték, ezzel együtt a férfiak foglalkoztatása még mindig jelentősen meghaladja a nőkét. Magyarországon az uniós átlagnál 2,1 százalékponttal alacsonyabb a foglalkoztatási rés, ezzel a tagországok között a középmezőnyben helyezkedünk el. Az egyes uniós országok gyermekgondozási ellátórendszere jelentős eltéréseket mutat a támogatott távollétek hossza és a támogatások mértéke tekintetében. Az eltérő gyakorlatok befolyásolják a nők munkaerőpiactól való távolmaradásának idejét, ezáltal a nők foglalkoztatási rátáját. A munkaerőpiaci részvétel Finnországban, valamint a baltikum országaiban a legkiegyenlítettebb, ahol a két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség 4 százalékpont alatt van. Finnországban a két nem foglalkoztatottsága lényegében megegyezik, ezzel szemben Olaszországban a különbség megközelíti a 20 százalékpontot, de Görögország és Románia esetében sem marad el ettől jelentősen.