A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
Definíciók
A települések zöldterülete az állandóan növényzettel fedett közterület. Az önkormányzati tulajdonú zöldterületekre vonatkozó információkat az önkormányzatok ingatlanvagyon-katasztere tartalmazza, amely a zöldterület jellege szerint öt csoportot különböztet meg: közkert, közpark, közjóléti erdő (parkerdő vagy pihenőerdő), pihenésre, szórakozásra testedzésre is szolgáló véderdő, illetve a belterületi élőfa-gyűjtemény, azaz arborétum. Az önkormányzatok tulajdonában lévő zöldterületek méretét és jellegét érintő változásokat az önkormányzatok által elvégzett éves vagyonleltár alapján tudjuk nyomon követni.
Relevancia
A települések zöldterületeinek fontos szerepük van a települések környezeti, társadalmi és gazdasági erőforrásának megtartásában. Jelentősen hozzájárulnak a levegő minőségének javításához, a települési hőszigetek mértékének csökkentéséhez és a természetes élővilág biodiverzitásának megőrzéséhez. Ugyanakkor nagy szerepük van az adott hely életminőségének alakításában is, hiszen a települések önkormányzati tulajdonú zöldterületei minden lakos és látogató számára elérhetőek, ezáltal csökkentik a társadalmi különbségeket, mindenki számára biztosítják a rekreációs lehetőséget, segítik a testi-lelki egészség megőrzését, a lakosság szabadidejének minőségi eltöltését. Emellett a települések zöldterületi gazdagsága meghatározó arculati elem, amely érdemben növeli vonzerejét, turisztikai célponttá válását.
Elemzés
Az egyes települések önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületeinek nagysága az ország különböző pontjain igen eltérő értékeket mutatnak. Kiterjedésük nagyban függ a település méretétől, fejlettségétől és a természeti adottságaitól. 2024-ben az egy főre jutó önkormányzati tulajdonú zöldterület nagyságát tekintve Pécs messze felülmúlja a többi vármegyeszékhelyeket, itt 76 m2-nyi jutott egy lakosra. Emellett magas mutatókkal rendelkezett Székesfehérvár (45 m2), Békéscsaba (42 m2), Salgótarján (39 m2) és Zalaegerszeg (39 m2). Debrecenben volt a legalacsonyabb az egy főre jutó zöldterület, mindössze 9 m2/fő. Budapesten átlagosan 14 m2 önkormányzati tulajdonú zöldterület jut egy lakosra. Amennyiben ezek nagyságát a települések területéhez viszonyítjuk, más sorrend alakul ki a vármegyeszékhelyek között: Pécs (6,5%) és Budapest (4,6%) vezeti a mezőnyt a legmagasabb arányokkal, melyet jelentősebb lemaradással Székesfehérvár (2,5%) és Zalaegerszeg (2,0%) követ.