Definíciók

Rendszeres dohányzónak számítanak azok, akik napi rendszerességgel gyújtanak rá, naponta szívnak cigarettát, vagy fogyasztanak bármilyen dohányterméket, kivéve a dohányzást helyettesítő vagy imitáló elektronikus eszközöket.

Az adatok forrása az Európai jövedelmi és életkörülmény felvétel (EJÉF, azaz SILC – EU Statistics on Income and Living Conditions) 2022-es egészségmodulja és az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF, illetve EHIS – European Health Interview Survey). Ez utóbbi EU-harmonizált felvételre eddig négy hullámban, 2009-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2025-ben került sor. A 2025. évi felvétel adatai várhatóan 2026 utolsó negyedévében állnak majd rendelkezésre, a jelenlegi kiadvány még nem tartalmazza azokat.

Relevancia

A dohányzás bizonyítottan oksági kapcsolatban áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegség kialakulásával. Az anyai dohányzás emellett számos komplikációhoz vezethet a teherbeeséssel, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban is, és a bölcsőhalál bekövetkezésének kockázatát szintén emeli. A dohányzás egyes fertőző betegségek esetében is szerepet játszhat: a HIV-fertőzöttek különösen veszélyeztetettek gyenge immunrendszerük miatt. A tbc-halálozások magas számához is hozzájárul. A dohányzás következtében megromlott egészségi állapot nemcsak az egyén számára okozhat problémát, hanem az egészségügyi ellátások gyakoribb igénybevételéhez és a kiesett munkanapok számának emelkedéséhez is vezethet, ez pedig jelentősen növeli a társadalmi költségeket is.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként fogalmazza meg az egészségkockázatos magatartásformák arányának mérséklését. Az egészségtudatos magatartás az egyének elsődleges felelőssége, a kormányzat számára viszont az egészségre káros termékekkel kapcsolatos tájékoztatás, a tiltás vagy az adóztatás szolgálhat eszközként a lakosság egészségi állapotának javítására, hiszen ezzel csökkenteni lehet az ilyen termékek árversenybeli előnyeit.

Elemzés

A 2022-ben végzett Európai jövedelmi és életkörülmény felvétel adatai szerint közel 1,8 millió felnőtt dohányzott Magyarországon, többségük napi rendszerességgel. A két nem között jelentős eltérés volt: a nők 16, a férfiak 25%-a gyújtott rá mindennap. A 65 éves és annál idősebbek között lényegesen alacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya (a férfiaknál 15, a nőknél 9%), mint a 18–34 és a 35–64 éves korosztályokban (a férfiaknál 25 és 29, a nőknél 15 és 20%). A felnőtt férfiak és nők körében is Észak-Magyarországon (36 és 22%) és Dél-Dunántúlon (33 és 20%) a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. A naponta dohányzóké mindkét nemnél Budapesten a legalacsonyabb (a férfiaknál 16, a nőknél 11%). Az iskolázottabbak és magasabb jövedelműek kevésbé károsítják dohányzással az egészségüket: a felsőfokú végzettségűek 9, az alapfokú végzettségűek 33%-a, a legmagasabb jövedelműek 15, a legalacsonyabb jövedelműek 28%-a dohányzik naponta.

Az országos egészségfelmérések adatai szerint 2000 és 2022 között a férfiaknál összességében csökkent, míg a nőknél stagnált a rendszeresen dohányzók aránya, így a nemek közötti különbségek csökkentek az évezred elejétől. A védőnői jelentés szerint a gondozott várandós nők körében a dohányzás enyhén csökkenő tendenciát mutat. A kétezres évek elejét jellemző 14-15%-hoz képest 2022-ben 12% volt a dohányzók aránya a várandós nők között.

A dohányzással összefüggő százezer lakosra jutó hazai standard halálozási ráta 2019-ben több mint kétszerese volt az EU-államok átlagának (358,9 és 151,5 %) az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint.

Nemzetközi kitekintés

Az európai egészségfelmérés 2019-es adatai szerint a rendszeresen cigarettázók hazai aránya európai viszonylatban közepesnek tekinthető, alig haladja meg az EU átlagát. A dohányzás hatását vizsgálva azonban ennél jóval kedvezőtlenebb a helyzet Magyarországon. Többek között azzal összefüggésben, hogy mennyi és – a szervezetre gyakorolt hatását tekintve – milyen minőségű dohányterméket fogyasztanak a rendszeresen dohányzók, illetve, hogy az ellátórendszer milyen hatékonysággal tud beavatkozni. Azok közül az országok közül, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre áll 2019-es adat, hazánkat csak Litvánia múlja felül a dohányzással összefüggő halálozás terén.