Definíciók
Nonprofit szervezeteknek számítanak az alapítványok (magán-, illetve köz- és vagyonkezelő alapítványok) és társas nonprofit szervezetek (egyesületek, egyesülések, szövetségek, szakmai, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok, nonprofit intézmények).
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a fenntarthatóságot biztosító felelősségi és döntési rendszernek a szubszidiaritás elvén kell alapulnia, e rendszer egyik szereplője a civil szféra. A keretstratégia számos ajánlást tesz a civil szerveződéseknek, amelyek már működésükkel is hozzájárulnak az összetartozás, valamint az emberek és a társadalmi csoportok közötti bizalom erősítéséhez. A civil szervezetek, az egyházak és a vallási közösségek egyre erősödő szerepet játszanak a leszakadó csoportok integrációjában.
Elemzés
A magyar nonprofit szektorban 2010 óta mérsékelt csökkenés tapasztalható a szervezetek számát tekintve. Ez a tendencia elsősorban a már nem működő szervezetek bírósági felderítésének és törlésének köszönhető, miközben a szektor belső dinamikáját jelzi, hogy évente átlagosan 2–3 ezer új szervezet váltja fel a régieket. Napjainkban a nonprofit szféra egyharmada alapítványi formában, kétharmada pedig társas nonprofit szervezetként működik. A szervezetek döntő többsége, mintegy 88%-a a klasszikus civil szektorba (magánalapítványok, egyesületek, szövetségek) tartozik, a fennmaradó részt pedig nonprofit gazdasági társaságok (vállalkozások, köz- és vagyonkezelő alapítványok) és különböző érdekképviseleti szervek alkotják. A nonprofit szervezetek száma az utóbbi években 60 ezer körül mozgott, ezeknek több mint 88%-át a klasszikus civil szervezetek tették ki 2024-ben.
A tevékenységi területek megoszlását tekintve 2024-re a sport (csaknem 17%), a szabadidős tevékenységek (16%), valamint a kulturális célok (16%) váltak a legmeghatározóbbá, de az oktatás is jelentős, közel 13%-os súlyt képvisel. Bár a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi szervezetek számukat tekintve nem, azonban, összbevételük alapján kiemelkednek a mezőnyből. Különösen figyelemre méltó a kulturális szervezetek gazdasági erősödése, amelyek 2024-re a szektor teljes bevételének közel egyötödét (19%) tudhatják magukénak. Ezek a területek alapvetően meghatározzák a civil szféra fenntarthatóságban betöltött szerepét.