Definíciók

Az öntözött területek mezőgazdasági területen belüli aránya: az öntözött terület és a mezőgazdasági terület hányadosa. Az egy hektár mezőgazdasági területre kijutatott öntözővíz mennyisége: a kiöntözött vízmennyiség és a mezőgazdasági terület hányadosa.

Relevancia

A klímaváltozás hatásai miatt egyre fontosabbá válik az öntözés a mezőgazdaságban. A Vidékfejlesztési Program az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a vízgazdálkodás fontosságára. Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja, amely egyfajta védekezési lehetőséget ad a megváltozott éghajlati körülmények miatt egyre gyakrabban és hosszabb ideig fennálló aszállyal szemben. Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő pótlásával hozzájárul a száraz mezőgazdasági területek növényeinek megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez.

A vízkészletekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogszabályok előirányozzák, hogy Európában fenntarthatóbb és integráltabb megközelítést irányozzanak elő a vízgazdálkodás terén. A Víz Keretirányelv (VKI) előírja a „fenntartható vízhasználat előmozdítását, amely a rendelkezésre álló vízkészlet hosszú távú védelmén alapul”.

Elemzés

Az öntözött területek nagyságát jelentős mértékben befolyásolja az aktuális időjárás, a lehullott csapadék mennyisége, valamint annak területi és időbeli eloszlása.

Magyarországon az elmúlt tíz év során csupán három alkalommal volt az öntözött területek nagysága 100 ezer hektárnál kisebb.

2024-ben nemcsak a nyár, hanem már a tavasz is az átlagosnál melegebbnek bizonyult, miközben a csapadék mennyisége rendkívül alacsony volt, eloszlása pedig egyenlőtlen. Ennek következtében az öntözött területek nagysága 9,8%-kal, 131 ezer hektárra nőtt. A talaj vízigénypótlása megnövekedett, az egy hektárra kijuttatott öntözővíz mennyisége 99m³-rel (1223m³/ha) volt több az előző évhez képest. Az öntözött területek mezőgazdasági területen belüli aránya közel megegyezett (2,6%) a rendkívül aszályos 2022. évi legmagasabb értékkel.