A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése
Definíciók
Az indikátor a vezetői foglalkozásokban (ISCO 1. főcsoport) dolgozó nők arányát mutatja. Az ISCO-08 a foglalkozások nemzetközi osztályozási rendszere (International Standard Classification of Occupations). A foglalkozások besorolása 2011-től az ISCO-08 foglalkozási nómenklatúra alapján történik. Foglalkoztatott az, aki a kérdezés hetét megelőző héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. 2009-től a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosultak.
Relevancia
A mutató információt nyújt arról, hogy a nők milyen arányban képviseltetik magukat a döntéshozói, illetve vezető, irányító pozíciókban, és ezáltal arról, hogy milyen érdekérvényesítő erővel rendelkeznek.
Elemzés
Magyarországon a 15–74 éves korcsoportba tartozó nők aránya a vezetők körében az elmúlt 15 évben – a 2021–2023 közötti, kismértékű visszaeséstől eltekintve – lényegében nem változott, 2025-re 41,7%-ra emelkedett. A nők, figyelembe véve a részvételüket a teljes foglalkoztatotti körben (47%), a vezetők között alulreprezentáltak. A vezetői foglalkozásokat magába foglaló főcsoport heterogenitása miatt érdemes a mutatót alcsoportonként, illetve ágazatonként is vizsgálni. A nők Magyarországon a közszolgáltatási ágakban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) és a vezetői foglalkozásokat tekintve is általában jelentősen felülreprezentáltak; 2025-ben ezekben az ágakban összességében a vezetők közel kétharmada, az oktatásban a vezetők háromnegyede, az egészségügyben pedig több mint négyötöde nő volt. A versenyszféra által dominált szolgáltatási ágazatokban dolgozó vezetők között jóval alacsonyabb a képviseletük (összességében egyharmad), míg az iparban és a mezőgazdaságban még ennél is kevesebb (negyede) nő. A vezetői kört tevékenységi területenként vizsgálva látható, hogy magas arányban vesznek részt a döntéshozatalban igazgatási, pénzügyi, számviteli vagy HR-vezetőként, és kiemelkedően magas a részarányuk az olyan szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vagy szervezeti egységek vezetői között is, mint a gyermek- és idősgondozás, oktatás és egészségügy. Ezzel szemben a mezőgazdasági és az ipari termelő vállalatok, egységek, vagy az IT-szolgáltatások vezetői között kevés nőt találunk.
Nemzetközi kitekintés
A 15–74 éves korcsoportba tartozó nők aránya a vezetők körében Magyarországon meghaladja az Európai Unió országaiban mért átlagot (36%), hazánk az országok rangsorában az ötödik legmagasabb értékkel (41,7%) rendelkezik. Az elmúlt évtizedben az uniós átlag kismértékben ugyan, de lényegében folyamatosan nőtt, a magyar arány viszont kisebb visszaeséstől eltekintve 2023-tól kezdődően folyamatosan növekszik. A legnagyobb arányú képviselettel Svédországban (44,5%), míg a legalacsonyabbal Cipruson (26,1%) rendelkeznek a nők.