Definíciók

Korai iskolaelhagyóknak (leszakadóknak) azok a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt. A mutató a korai iskolaelhagyóknak a megfelelő korcsoportba tartozó (18–24 éves) népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

Az oktatásból idő előtt kikerülő személyek képezhetősége, foglalkoztathatósága komoly nehézségekbe ütközik. Az alacsony iskolai végzettség rontja a munkaerőpiaci esélyeket, megnehezíti a megfelelő jövedelmet biztosító munkához való jutást, ezáltal szegénységi kockázatot jelent. Emiatt a mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) kiemelt indikátora is. Az Európai Unió Európa, 2030 nevű stratégiájának legfontosabb célkitűzései között nevezte meg a korai iskolaelhagyók arányának 9% alá csökkentését.

Elemzés

Magyarországon a 18–24 éves, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalok, az úgynevezett korai iskolaelhagyók aránya 2010-től kezdődően növekedni kezdett, 2017-ben 12,5% volt. A kedvezőtlen folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre csökkent. 2025-ben a korai iskolaelhagyók aránya 9,3% volt, 1 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez az érték egyúttal az évszázad legalacsonyabb értéke, de még mindig valamivel magasabb, mint az Európai Unió 9,1%-os, és a másik három visegrádi ország 5,6%-os átlaga, és magasabb az unió által 2030-ra kitűzött 9%-os célértéknél is. Azoknak a fiataloknak, akik az iskolarendszerű oktatásból idő előtt lépnek ki, és a felnőttoktatásban sem szereznek magasabb végzettséget, szakképzettséget, a munkaerőpiacon jellemzően csak az alacsony jövedelmet biztosító pozíciók betöltésére van esélyük. A foglalkoztatásba való integráció megkönnyítése a közfoglalkoztatási programok révén szintén erősítette a fiatalok végzettség nélküli kiáramlását az oktatásból.

Nemzetközi kitekintés

A korai iskolaelhagyók aránya az Európai Unióban tendenciájában csökkent az elmúlt tíz évben. A mutató értéke Horvátországban volt a legalacsonyabb (2,1%), de Görögországban, Írországban és Lengyelországban is 5% alatti. Az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben Spanyolországban, Portugáliában és Máltán csökkent a mutató értéke (7,2, 7,4, illetve 7,7 százalékponttal). 2025-ben az uniós rangsor végén Románia állt 15,5%-kal, és a korai iskolaelhagyók aránya további nyolc országban haladta meg a 2030-ra kitűzött 9%-os célértéket.

Míg 2010-ben Magyarországon az uniós átlagnál 3,0 százalékponttal volt kisebb azon fiatalok aránya, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel hagyták el az oktatást, addig 2025-ben az EU-átlagot 0,2 százalékponttal meghaladta, ezzel az uniós rangsorban hazánk a 18. helyre került.