Definíciók
A keletkezett hulladék alatt egy adott állam területén képződő bármely anyag vagy tárgyak összességét értjük, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). Az egy főre jutó települési hulladék indikátora a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék (többnyire irodákban, szolgáltatóknál, intézményekben keletkező, összetételében vegyes vagy elkülönítetten gyűjtött, de nem termelésinek minősülő hulladék) egy főre jutó mennyiségét mutatja. A háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot. A háztartási hulladékhoz jellegében és összetételében hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik.
Relevancia
A hulladékgazdálkodás területén cél a hulladékok keletkezésének minimalizálása. Ez hatékonyabb alapanyag-felhasználással és az újrafeldolgozás magasabb arányával érhető el. A hulladékok keletkezését úgy is lehet csökkenteni, hogy az anyag- és energiaáramlások mentén elősegítjük a gazdasági tevékenységek összehangolását, azaz az egyik termelési folyamatban keletkező anyag- és energiahulladék legyen a következő folyamat inputja. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia rávilágít arra, hogy a zárt anyagciklusok kialakítása, hasznosítása révén a korábban hulladékként jelentkező anyagok a gazdaságban tovább használhatók (így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége csökken). A stratégia jelentős problémaként említi a hulladékkibocsátást mint a természeti erőforrásokra nehezedő terhet, és javasolja az egyebek mellett a hulladékgazdálkodásra, az ökológiai termelésre és a fogyasztásra irányuló alap- és alkalmazott kutatások támogatását.
A keletkezett hulladék GDP-re vetített aránya megmutatja, hogy a gazdaság növekedésének mekkora a hulladékterhe, azaz egységnyi GDP előállítása során mennyi hulladék keletkezik.
Elemzés
2010 és 2016 között a Magyarországon keletkezett hulladék mennyisége 15 millió tonna körül alakult. 2017-től évekig nőtt és 2020-ra a 20 millió tonnát is meghaladta, míg 2021-ben 20,5 millió tonna volt a hazánkban képződött mennyiség. 2022-től ismét csökkenés mutatkozik, azonban a bázisévi mennyiség közel egyharmadával több hulladék keletkezett 2023-ban is.
A keletkezett hulladék összetétele az időszak elejéhez képest jelentősen megváltozott: a mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint az ipari hulladékok mennyisége hullámzóan alakult, utóbbi trendszerű csökkenést mutat. Ehhez hozzájárult a kisebb alapanyagigényű ágazatok térnyerése a termelésben, valamint a gyártási technológiák korszerűsödése is. Az építési-bontási hulladékok mennyiségének alakulását elsősorban az építőipar termelése befolyásolja. Értéke 2022-ben és 2023-ban meghaladta a 10 millió tonnát.
A gazdasági növekedés hulladékterhe 2010-től 2016-ig csökkenő tendenciát mutatott. Az időszak során az egy millió forintnyi GDP előállításakor keletkező hulladék mennyisége közel 600 kilogrammról 430 kilogrammra esett vissza. Ez az érték a 2017-től 2023-ig terjedő időszakban a 2016-os minimumértéknél magasabb szinten, fél tonna/millió forint körül mozgott.
Nemzetközi kitekintés
Az unió 27 tagországát nézve, évente 2 milliárd tonnát meghaladó hulladék keletkezik, amelynek mintegy tizedét a települési hulladék teszi ki. A legmagasabb fajlagos értéket (meghaladva az uniós átlag [2023-ban 511 kg/fő] másfélszeresét) Ausztria (782 kg/fő) és Dánia (759 kg/fő) szolgáltatják. A 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai tagállamokban az uniós átlag alatti a fajlagos hulladékkibocsátás, kivétel ezalól Csehország (538 kg/fő) és Szlovénia (517 kg/fő). A 2007-es és 2013-as bővítés új tagjai is rendre az uniós átlag alatti szinten vannak az egy főre jutó települési hulladék tekintetében, sorrendjük: Bulgária (490 kg/fő), Horvátország (475 kg/fő) és Románia (305 kg/fő). Az átlag alatti érték többek között az alacsonyabb fogyasztással magyarázható. Hazánk egy főre jutó települési hulladékának mennyisége 2023-ban 429 kg/fő volt.