Definíciók
Az indikátor a megújuló energiaforrásokból (víz, szél, nap, geotermikus energia, biomassza, biogáz, bioüzemanyagok, megújuló kommunális hulladék) termelt energia arányát határozza meg a teljes végső energiafelhasználáson belül. A víz- és szélenergia csak villamos energiaként hasznosul, a napenergiából villamos energia és hőenergia egyaránt előállítható, az előbbihez napelem, az utóbbihoz napkollektor szükséges. A biogáz kategóriába tartozik a szennyvíztelepi gáz, a depóniagáz és az egyéb biogázok. A biomassza és a kommunális hulladék megújuló része magában foglalja a tűzifát és az egyéb szilárd bioenergia-hordozókat. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semmilyen átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).
Relevancia
Európában az energiaigény fokozatosan növekszik, eközben az energiaárak emelkednek, és ellátásbiztonsági nehézségek is felmerülhetnek. Az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Célja a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint az emisszió – különösen az üvegházhatású-gázok kibocsátásának – csökkentése. E célok megvalósítását szolgálta a 2009/28/EK uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kellett növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv tagországi szinten is meghatározta az elérendő célértékeket: Magyarország esetében 13%-ot írt elő a teljes végsőenergia-felhasználáson belül. Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében ennél magasabb, 14,65, míg a villamosenergia vonatkozásában 10,90%-os arányt vállalt. A fenntartható erőforrások használata, illetve az azokra való átállás jelenleg magasabb költségeket eredményez a gazdasági szereplők számára. A támogatandó tevékenységek között hangsúlyos a zöldenergia előállítása. Ez a biomassza, a biogáz, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energiafelhasználáson belüli arányának növelését jelenti. Ehhez az újrahasznosítható energiaforráshoz kapcsolódó technológiák támogatása és a beruházások növelése szükséges.
Elemzés
Hazánkban 2010 és 2024 között a megújuló energia részesedése 7,1-ről 24%-ra emelkedett, 2012-ben és 2013-ban már meghaladta a 2020-ra kitűzött 14,65%-os célértéket. A 2013-as csúcsértékről 2018-ban 12,5%-ra csökkent, azóta hullámzóan alakult, 2022 óta pedig minden évben túllépte a kitűzött célt. A teljes energiatermelésen belül a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból származó energia mennyisége 2005 és 2024 között megkétszereződött. A fenntartható energiaforrásokat elsősorban a hő- és villamosenergia-termelésben, illetve kisebb részben bioüzemanyagként hasznosítjuk. A megújuló alapú energiatermelésünkben nagyon jelentős, bár az utóbbi években mérséklődött a biomassza dominanciája, a termelésen belüli részesedése a jelzett időszakban 91-ről 52%-ra esett vissza. Az elmúlt két évtizedben a bioüzemanyagok termelése kiemelkedően bővült, 0,1 PJ-ról 23,3 PJ-ra, részesedése pedig 0,1-ről 15,0%-ra növekedett. 2005 óta a biogázalapú energiatermelés részaránya 0,4-ről 2,8%-ra, a napenergiáé 0,1-ről 21,6%-ra emelkedett. A geotermikus energia hányada a 2014-es mélypont (3% körüli adata) után növekedésnek indult, 2018 óta pedig ismét 5% körül mozog. A vízenergia aránya 2005 és 2024 között mérséklődött (1,0-ről 0,5%-ra), habár a termelt mennyiség kismértékben növekedett. Hazánkban a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt villamosenergia-mennyiség 2000 óta közel ötvenszeresére bővült. Ugyanezen idő alatt e fenntartható alapú energia aránya a teljes felhasználásból 0,6-ről 24,1%-ra emelkedett. Termelése 2003-tól vált intenzívvé, a működési támogatások egyik formája és a kötelező átvételi rendszer (KÁT) ösztönző hatására. 2017. január 1-jétől a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) van érvényben, amely szintén a zöldenergia-forrásokból előállított villamos energia támogatására szolgál. Az évek során a megújuló alapú termelés (és részarány) ingadozásai szorosan kötődtek a KÁT-rendszer változásaihoz. A fenntartható energiaforrásokból termelt villamos energia mennyisége 2010 és 2024 között 243 gigawattóráról 11877 gigawattórára nőtt. A termelésben a napenergia a legjelentősebb 77%-os részaránnyal. A biomassza energetikai hasznosítása 2014 óta csökkenő trendet követ, azonban még így is a második legnagyobb hányadot képviseli, 12%-os részesedéssel, a szélenergia 5,5%-kal a harmadik helyen áll.
Nemzetközi kitekintés
2024-ben a megújuló energiaforrásokból termelt energia az EU teljes energiafelhasználásának 25,2%-át adta. A tagországok közül Svédországban volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya (62,8%), majd Finnország (52,1%) és Dánia (46,5%) következett. A magyarországi érték a hetedik legalacsonyabb volt, 6,9 százalékponttal elmaradva az uniós átlagtól. A megújuló energiaforrásokat legcsekélyebb mértékben Belgium (14,3%), Luxemburg (14,7%) és Málta (16,1%) hasznosította.