A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele
Definíciók
Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználására van szükség, így magas az ökológiai lábnyoma. A termesztés, a betakarítás, a szállítás, az előállítás, a csomagolás, a tárolás, a kereskedelem, és az előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, amelyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a pazarlás megelőzése.
Relevancia
Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználására van szükség, így magas az ökológiai lábnyoma. A termesztés, a betakarítás, a szállítás, az előállítás, a csomagolás, a tárolás, a kereskedelem és az előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, amelyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a pazarlás megelőzése.
Elemzés
Élelmiszer-hulladék az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik: az elsődleges termelésnél, a feldolgozás és a gyártás során, az élelmiszer-kereskedelem és egyéb forgalmazás területén, az éttermek és étkezési szolgáltatások működése kapcsán, végül pedig a háztartásokban. Arányaiban a háztartásokban keletkezik a legnagyobb része. Az Európai Unióban ez az arány 2020 és 2023 között átlagosan 54% volt, amely egy főre vetítve 70 kg élelmiszerhulladékot jelentett évente. 2023-ban Magyarországon az egy főre vetített mennyiség alacsonyabb (62 kg) volt, azonban a háztartásokban keletkezett részarány meghaladta a 70%-ot a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. Ez Olaszország (71%) mögött a második legnagyobb érték az EU-ban. Hazánkban 2023-ban a feldolgozás és a gyártás során keletkezett a teljes élelmiszer-hulladék 20,5%-a. A kiskereskedelemhez és egyéb forgalmazáshoz kötődő élelmiszer-hulladék 5,3, az éttermekhez és étkeztetéshez kapcsolódó pedig 2,4%-át adta a teljes mennyiségnek. Az elsődleges termelésnél keletkezett a legkevesebb veszteség (1,6%).
Nemzetközi kitekintés
Az élelmiszerlánc egészét tekintve 2023-ban egy főre vetítve az EU-ban átlagosan 130 kg élelmiszer veszett kárba. A keletkezett mennyiség érdemben nem változott az elmúlt 4 évben. Az egyes tagállamok között azonban jelentős különbségek vannak. A legtöbb élelmiszer-hulladék, megközelítve a fejenként 300 kg-ot, Cipruson keletkezett. Dániában az uniós átlag duplája, 261 kg/fő volt a veszteség. Görögországban szintén magas, 201 kg/fő volt a keletkezett hulladék. A legkevesebb élelmiszer-hulladékot Spanyolországban (65 kg/fő) és Szlovéniában (78 kg/fő) mérték. Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 88 kg volt, a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.