Fő indikátor piktogramja

A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az egy főre jutó közüzemi víztermelés 2024-ben az előző évhez képest 3,7 m³-rel nőtt.
2024-ben Budapesten volt a legmagasabb az egy főre jutó közüzemi víztermelés.
A közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége alapján Magyarország az uniós tagállamok sorában középen helyezkedik el, ami víztakarékosságra utal.

Definíciók

Az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés mutatója tartalmazza a felszíni és a felszín alatti vízkészletből származó víz mennyiségét az év közepi népességre vonatkoztatva.

Relevancia

A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme kiemelt feladatokat ad, ezeket az Európai Unió tagállamai a Környezetvédelmi Akcióprogramok keretében, valamint a Víz Keretirányelvben meghatározott célok szerint hajtják végre. Kiemelt cél többek között a víztakarékosság és a -szennyezés megelőzése. Ennek érdekében fontos a keletkezett szennyvizek minél nagyobb arányú összegyűjtése, és az előírásoknak megfelelő tisztítása, majd szigorú ellenőrzés melletti visszaengedése felszíni vizeinkbe. A Johannesburgban 2002. szeptember 4-én elfogadott megvalósíthatósági terv felhívja a figyelmet a megelőzési és a védelmi intézkedések bevezetésére a fenntartható vízhasználat és a vízhiány kezelésének előmozdítása érdekében. A fenntartható vízhasználat lehetővé teszi a talajvízszintek megtartását, így hozzájárul a kapcsolódó ökoszisztémák (pl. vizes élőhelyek) és gazdasági tevékenységek (pl. mezőgazdaság) fennmaradásához. A vizek jó állapotát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel lehet elérni, az érdekeltek széles körű bevonásával.

Elemzés

Hazánkban az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés az 1990-es évek elejének rendkívül magas értékei után, a 2000-es évek közepétől csökkenni kezdett. A folyamatot elsősorban a vízszolgáltatási-díjak és a szennyvízelvezetési költségek jelentős emelkedése okozta. 2016-tól 2022-ig az egy főre jutó víztermelés tendenciájában bővült. A 2023-as csökkenést követően 2024-ben 3,7 m³-rel, 70,6 m3/fő-re nőtt az egy főre jutó vízmennyiség. A területi különbségek oka az eltérő víztermelési technológia, a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége (vezetékes ivóvíz, csatorna), a vármegyék közötti vízátadások. Emellett – Budapestet és a nagyvárosokat leszámítva – elsősorban az Alföldön jelentős a saját kutas vízkivétel mértéke is.

Nemzetközi kitekintés

Magyarország a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége alapján az uniós tagállamok sorrendjében középen helyezkedik el, ami víztakarékosságra utal. A mutató értéke a 2000-es években csatlakozott EU-s országoknál általában kisebb, mint a régebbiek esetében. Az eltérések főbb okai: az eltérő víztermelési technológiák, a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége, az eltérő klimatikus körülmények, a vízi közmű tulajdonviszonyai (állami/magán), a víz ára, illetve a saját kutas ellátás szerepe.