Definíciók

A tápanyagmérleg a trágyázással és egyéb módon a talajba került, valamint a termeléssel onnan kivont tápanyagoknak különbsége. A beviteli oldal meghatározó eleme a műtrágyákkal bejuttatott tápanyag, míg a kiviteli oldalt a termés mennyisége határozza meg, de jelentős mértékben függ az adott év időjárási viszonyaitól is.

A mutatóértékelésénél mind a bruttó, mind a nettó mérlegadat kiszámításra kerül, míg az előbbi a talajba juttatott összes tápanyagmennyiséget mutatja, addig az utóbbinál a párolgás során a légkörbe visszajuttatott tápanyagmennyiség levonásra kerül.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (2013) céljai között szerepel a biodiverzitás megőrzése mellett a talaj termőképességének, valamint az ökoszisztéma erőforrásainak megtartása. Az elemmérlegeken keresztül képet kapunk a talaj tápelemállapotának változásáról, illetve a növények számára fontosabb ásványi anyagok forgalmáról. A talajadottságokhoz alkalmazkodó talajerő-utánpótlás különösen fontos, mivel túlzott mennyiségű nitrogén az állóvizekbe jutva eutrofizációt és algásodást okozhat. Ha a mérleg valamely tápanyag esetében tartósan és jelentős mértékben pozitív, akkor magas a tápanyag-kimosódás és az ebből következő vízszennyezés kockázata. A hosszabb ideig tartó negatív mérleg pedig az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságával kapcsolatos lehetséges problémákat jelzi, ami a talaj kimerüléséhez és így a termésátlag csökkenéséhez vezet. A szerves és szervetlen trágyák alkalmazása nitrogén-dioxid és ammónia légköri szennyezőanyag-kibocsátást is eredményezhet, ami pedig az ÜHG-kibocsátás szempontjából releváns tényező.

Elemzés

Az Eurostat/OECD módszertana alapján számított adatok szerint hazánkban 2010 óta ingadozó a műtrágyával bevitt nitrogén mennyisége. A nitrogénbevitel legnagyobb részét 2024-ben a nitrogénalapú műtrágyák képezték. A nitrogénmérleg értékét a kijuttatott szerves- és műtrágyamennyiség mellett az adott területen termesztett növények nitrogéntermelő és -felvevő képessége is befolyásolja. A mezőgazdasági területek nitráthasznosítása akkor hatékony, ha a kijuttatott ásványi anyag mennyisége közel azonos a betakarításkor eltávolított és a növény által felvett mennyiséggel. 2024-ben Magyarországon a bruttó nitrogénmérleg 36,7 kg/ha-t, a nettó mérlegérték 20,4 kg/ha-t ért el.

A nitrogénnel ellentétben a foszfor kevésbé mobilis, így a talajban maradt felesleg évről évre akkumulálódik, növelve a talaj oldható tápanyagtartalmát. Hazánkban 2010 és 2024 között a talajok foszformérlege a legnagyobb értéket 2021-ben (0,8 kg/ha) érte el. Azonban e mutató értéke a legtöbb évben negatív volt, amely akár a termelés fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.