Definíciók

Az energiaproduktivitás a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa. A GDP kiszámítása a 2010. évi euró árfolyamon történik, míg az energiafelhasználás mértékegysége kőolajegyenérték-kilogramm.

Relevancia

Az energiaproduktivitás megmutatja, hogy egységnyi energia felhasználásával mekkora GDP-növekedés érhető el. Minél nagyobb az értéke, annál hatékonyabban hasznosítja az energiát a gazdaság. Az energiaproduktivitás nemzetgazdasági szinten csak korlátozottan alkalmas az energiahatékonyság jellemzésére. A gazdaság belső szerkezete, illetve az ország földrajzi adottságai jelentősen befolyásolhatják a mutató alakulását. Az energiaigényes ágazatok (például kohászat, vegyipar) jelenléte vagy a magasabb földrajzi szélességeken való elhelyezkedés (a hidegebb klíma miatti nagyobb fűtési célú energiaigény) akkor is a mutató csökkenését okozzák, ha egyébként az energiahasznosítás a legkorszerűbb technológiákkal történik.

Elemzés

Hazánk energiaproduktivitási mutatója 2010 és 2023 között közel 1,5-szeresére emelkedett, ebben szerepet játszott a gazdaság szerkezetének jelentős átalakulása, valamint az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növekedése is. Ebben az időszakban olyan energiaigényes üzemek szüntették be működésüket, mint az ország utolsó timföldgyárai és alumíniumkohója, miközben a gazdaság egészét egyre inkább a szolgáltató szektor dominanciája jellemezte. A lakossági (fűtési célú) energiafelhasználás hatékonysága jelentősen javult, elsősorban a panelprogram keretében végzett, államilag támogatott felújításoknak, kisebb részben pedig a magántulajdonú családi házak hőszigetelésének köszönhetően.

A felhasználási területek közül a legnagyobb energiaproduktivitás a kereskedelem és közcélú szolgáltatások szektorát jellemzi, és a mutató értékének ezredforduló utáni növekedése (közel háromszorosa) is itt volt a legjelentősebb. Az ipar energiaproduktivitása ugyanezen idő alatt szintén nőtt, míg a közlekedésé csökkent, a mezőgazdaságé (a szektor időjárásnak való nagymértékű kitettsége miatt) pedig évről évre hullámzott.

Nemzetközi kitekintés

2023-ban a hazai energiaproduktivitás értéke 42%-kal elmaradt az EU átlagától. Utóbbi 44%-kal növekedett 2010 és 2023 között, míg Magyarország értéke ugyanezen idő alatt – alacsonyabb bázisról indulva – 77%-os növekedést ért el. A tíz legalacsonyabb értékkel rendelkező tagállamból nyolc a 2004-ben csatlakozott országok köréből került ki, közülük Bulgária, Málta és Észtország adatai a legkedvezőtlenebbek, eredményeik az uniós átlagnak csupán 30, 46, illetve 47%-át érik el. Írország, Dánia és Luxemburg mutatják a legmagasabb energiaproduktivitást, az EU-átlag 267, 191, illetve 153%-ával. 2010 óta valamennyi tagállamban nőtt a mutató értéke, a legerőteljesebben Írországban, Észtországban és Romániában 242,8, 193,3 és 172,5%-kal.