Definíciók
A relatív jövedelmi szegénységi arány az adott ország mediánjövedelemének 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát mutatja a teljes népességre vetítve. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy jövedelmük alapján sorba rendezzük a személyeket, és az az összeg lesz a mediánjövedelem, amely alatt és fölött a sorba rendezés után ugyanannyi személy található. A tartós szegénységi arányú társadalmi csoportba azok tartoznak, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban éltek az adott és a megelőző három évből legalább két másik évben.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a szegénység és a kirekesztődés felszámolása alapvetően fontos feladat a társadalmi integráció szempontjából. A dokumentum kiemeli a sérülékeny csoportok (pl. munkanélküliek) védelmét. A cél eléréséhez komplex oktatási, egészségügyi és lakhatási programok szükségesek. Az aktuális EU-s célkitűzések (Szociális Jogok Európai Pillére) szerint 2030-ig legalább 15 millióval tervezik csökkenteni a szegénység kockázatának kitettek számát az Európai Unióban.
Elemzés
A relatív jövedelmi szegénységi arány 2015-től kezdődő, több éven át tartó csökkenő trendjét a koronavírus-járvány okozta válság törte meg, 2021-től kezdődően enyhe növekedés volt tapasztalható. A 2024-ben felvett adatok szerint 2023-ban a népesség 14,3%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 0,5 százalékpontos – hibahatáron belüli – növekedést jelent az előző évhez képest. A relatív jövedelmi szegénységi arány jelentős életkori különbségeket mutat. A gyermekkorú (0–17 éves) népesség körében a szegénységi kockázat minden időszakban meghaladta a teljes népesség átlagát, vagyis a gyermekek továbbra is a leginkább veszélyeztetett korcsoportnak számítanak. A 65 éves és idősebb korosztály relatív jövedelmi pozíciója a koronavírus-járvány időszakában kezdett romlani, azonban 2024-re ismét mérséklődött. A 18–64 éves, gazdaságilag aktív korosztályban a szegénységi kockázat jóval alacsonyabb, jellemzően 12–15% között alakult. A mutató hosszabb távon stabil, csupán kisebb ingadozások figyelhetők meg, aminek oka elsősorban a foglalkoztatottság magas szintje.
Nemzetközi kitekintés
A jövedelmi szegénységi arányt tekintve Magyarországon az EU-átlagnál kedvezőbb a helyzet. Az Európai Unióban 2024-ben a lakosság 16,2%-a élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi balansz 2011 óta kismértékben növekedett, a legmagasabb arányt (17,3%-ot) 2015-ben és 2016-ban érte el. 2024-ben a szegénységi arány tekintetében az Európai Unió országai közül Bulgária (21,7%) és Lettország (21,6%), volt a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (9,5%) és Belgiumban (11,4%) mérték.