Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának
Definíciók
A lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének mutató az ott élők lélekszámával súlyozva, az egyes agglomerációkban felállított mérőhelyek által mért szilárdanyag-szennyezés éves átlagos koncentrációját adja meg. A PM10 és a PM2,5 a legfeljebb 10 és 2,5 µm átmérőjű szálló port jelenti.
Relevancia
A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a dízelüzemű járművek, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelés. A gumiabroncsok és a fékek kopása ugyancsak növeli a szilárdanyag-kibocsátást. Az Európai Unió határozott célja, hogy olyan szintre csökkenjen a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás, ami az emberi egészségre és a környezetre csak minimális hatással bír. A szilárdanyag-kibocsátás természetes forrásai a por, a homok és az erdőtüzekből származó füst. A szilárd anyagok – a kén-dioxid magas koncentrációja mellett – lassú légmozgás és alacsony hőmérséklet esetén az úgynevezett téli füstköd (téli szmog) előidézői. A szálló por felhalmozódását az intenzív nyári hőhullámok, a forró, száraz időjárás és az erdőtüzek is okozhatják. A PM10 és PM2,5 egészségkárosító hatásuk miatt a figyelem középpontjába kerültek. Ezen anyagok belélegzése számos szív- és légzőszervi betegség kialakulásáért felelős. A mutató a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tételével kapcsolatos 11., valamint az egészségre és a jólétre vonatkozó 3. SDG-cél felé tett haladás nyomon követésére szolgálhat.
Elemzés
Az Európai Unióban a PM10 éves átlagos koncentrációjának határértéke jelenleg 40 µg/m3, ez alatt volt a lakosság átlagos kitettsége Magyarországon 2003 és 2024 között. Ebben az időszakban előfordultak a határt meghaladó értékek is egyes mérőállomásokon, Magyarországon és az unióban egyaránt. A levegő legfeljebb 10 µg/m3 átmérőjű szálló porral való éves átlagemmissziója 2024-ben az éves határértéket egyik állomáson sem lépte át Magyarországon, azonban Miskolcon az Alföldi utcai és a békéscsabai mérőállomáson a 24 órás határértéket (50 µg/m3) a mért esetek több mint 10%-ában meghaladta. Az unióban a PM2,5 éves átlagos koncentrációjának határértéke jelenleg 25 µg/m3, ezt Magyarországon 2024-ben egyik mérőállomáson mért érték sem haladta meg. A 20 µg/m3 értéknél csak a békéscsabai, illetve Miskolcon az Alföldi utcai és a Búza téri mérőállomáson mért értékek voltak magasabbak.
Nemzetközi kitekintés
2024-ben a magyarországi PM10-kitettség 20 µg/m3 volt. A lakosság a többi visegrádi ország (V4-ek) közül Lengyelországban (22 µg/m3) jobban, Csehországban (18 µg/m3) kevésbé, míg Szlovákiában (20 µg/m3) hasonló mértékben volt kitéve a levegő PM10-szennyezettségének. Az EU-ban a szomszédos országok közül Horvátország (26 µg/m3) rendelkezett a legmagasabb PM10-kitettséggel, Ausztria pedig a legalacsonyabbal (16 µg/m3). Romániában és Szlovéniában ez az érték 23, illetve 20 µg/m3 volt. 2024-ben a PM2,5-kitettség a V4-országok közül Magyarországon (10 µg/m3) volt a legalacsonyabb, Lengyelországban (15 µg/m3), valamint Csehországban és Szlovákiában (13 µg/m3) is magasabb volt. A szomszédos országok közül Romániában (15 µg/m3) volt a legkedvezőtlenebb ez az érték, Ausztriában (10 µg/m3) pedig a legkedvezőbb. Szlovéniában 14, Horvátországban 13 µg/m3 volt a mutató értéke.