Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja meg, hogy a háztartások az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük – kiegészítve a magánnyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekcióval – hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik fedezésére pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban.
Relevancia
A mindenkori megtakarítási ráta segítségével meghatározhatók azok a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások, amelyek mozgósításával a termelői, a természeti, az emberi és a társadalmi tőke növelhető, javítva az elkövetkező generációk jólétét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a családok számára a pénzügyi tudatosság, a megtakarítások fontosságának értékként való kezelését és közvetítését ajánlja, többek között azért is, hogy a fenntartható módon fejlődő Magyarország a jövőben kevésbé legyen érzékeny a pénzügyi válságokra.
Elemzés
Magyarországon a háztartások bruttó megtakarítási rátája 2010 és 2012 között csökkenő tendenciát mutatott, ebben az időszakban a háztartások jövedelmük egyre kisebb részét fordították megtakarításra, a mutató értéke 2012-ben, 11,2%-on érte el mélypontját. Ezt követően a megtakarítási hajlandóság fokozatosan növekedett, majd 2015-ben és 2016-ban átmenetileg visszaesett. Azóta kisebb törésekkel, de ismét emelkedő pálya volt megfigyelhető, a ráta 2013 óta jellemzően meghaladta az EU átlagot. A mutató értéke 2023-ban érte el addigi csúcsát 20,4%-kal, ami 2024-re 18,8%-ra csökkent.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagos megtakarítási rátája egészen 2019-ig meglehetősen stabil maradt, értéke 11–14% között mozgott. 2020-ban (18,3%) és 2021-ben (16,2%) a megtakarítási hajlandóság kiemelkedő szintre ugrott. A 2024-es évben a tagállamok megtakarítási rátája 14,6% volt. Az egyes tagországokban eltérők az eredmények: 2023-ban Magyarország mellett Csehország (20,6%) és Németország (19,3%) értéke volt a legmagasabb, Lengyelország (2,4%) és Görögország (-1,9%) ezzel szemben a rangsor végén, jóval az átlag alatti értékkel szerepelt.