A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
Definíciók
Az erdők egészségi állapotán az összes károsítás alapján a gyökér, a törzs, a kéreg és a lombozat valamennyi károsodását értjük. A kárfokozatok nem tartalmazzák az egyértelműen azonosítható okok miatti veszteséget, mint például a törésből, lombrágásból eredő károkat.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint „az erdőállomány, a fahozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ám az erdő- és vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai, a nem őshonos fajok arányának növekedése és más körülmények (szárazodás, savas esők, betegségek, kártevők stb.) veszélyeztetik”. A levélvesztés és a lombkorona elszíneződésének lehetséges okai között szerepel a légkörbe juttatott szennyező anyagok felhalmozódása, az extrém időjárási viszonyok (főként az aszály) és ehhez kapcsolódóan a rovar- és gombakórokozók elszaporodása.
Elemzés
Magyarország erdeinek egészségi állapota átlagosnak tekinthető európai viszonylatban. 2007 és 2021 között a tünetmentes erdők aránya 23–62%-os tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2021-ben volt. Az Erdővédelmi Hálózat 2021-es adatainak értékelése szerint az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekre jellemző negatív tendencia folytatódott, ismét csökkent az egészséges fák aránya. 2021-ben a vizsgált állományokban a fák 52,4%-a tartozott az egészséges és gyengén károsodott kategóriába. A közepesen károsodott fák aránya 37, míg az erősen károsodott egyedeké 8,8% volt. Az elhalt fák arányában (1,8%) számottevő változás nem történt az előző évekhez képest. A legjobb egészségi állapotot mutató bükk és gyertyán esetében a tünetmentes fák aránya 40–60% körül mozgott. A károsodás mértéke a kocsányos tölgyeknél volt a legsúlyosabb. Fokozatos állapotromlásuk 2021-ben tovább folytatódott, már csak 3% volt a tünetmentes fák aránya.
A második legrosszabb állapotú faj a feketefenyő, amelynél az egészséges egyedek aránya 9% volt. A fenyők esetében az évtizedek óta jelentős mértékű gombakárok és szúkárosítás, a tölgyeknél a rovarkárok dominálnak.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.