Definíciók

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Felnőttek Nemzetközi Képesség- és Kompetenciamérése Program) egy átfogó nemzetközi kutatás, a részt vevő országok felnőtt lakosságának különféle, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit méri. Az OECD kezdeményezésére jött létre, a mérés első ciklusa 2008-ban indult, 38 ország részvételével.

Az adatfelvétel a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság körében a munkavégzés és a hétköznapi tevékenységek során használt készségeket és kompetenciákat, valamint ezek foglalkoztatásban való hasznosulását vizsgálja.

A 2-es képességszintet el nem érők, azaz alulteljesítők azok, akik a PIAAC szövegértési és számolási készségterület 6, a problémamegoldás információtechnológiai környezetben készségterület 4 képességszintjén egyes vagy annál rosszabb értékelést kapnak. A második szint elérését vízválasztónak tekintik, mert ez az a készségszint, amely minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez.

Relevancia

Az információs korban szükséges jártasságok, kulcsfontosságú készségek megléte elengedhetetlen a modern társadalmi és gazdasági életben való sikeres részvételhez. Ehhez az egyéneknek rendelkezniük kell megfelelő minőségű szövegértési és számolási készséggel, illetve információtechnológiai környezetben történő problémamegoldó készséggel.

A PIAAC értékes adatokkal szolgál Magyarország felnőtt lakosságának jelenlegi képességeiről és tapasztalatairól. A mérés alapján képet kaphatunk arról, hogy az oktatás és szakképzés során elsajátított képességek és tudás hogyan használhatók a munkában és a hétköznapi életben. Segít jobban megérteni, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre a 21. században szükség van akár a mindennapi életvezetés, akár a munkaerő versenyképességének javítása szempontjából. Az eredmények lehetővé teszik továbbá az oktatásra, a szak- és felnőttképzésre, valamint a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikák tényekre alapozó tervezését. A mérés eredményeinek elemzése támogatja a döntéshozókat olyan képzések vagy rendelkezések kidolgozásában, amelyek elősegítik a jobb munkavégzéshez és a hétköznapi életben történő boldoguláshoz szükséges képességek fejlesztését. Az eredményekre alapozva olyan stratégiák kidolgozására nyílik lehetőség, amelyek biztosítják az ország sikerességét, fejlődőképességét és felkészültségét a modern kor kihívásaival szemben. Emellett a nemzetközi felmérés eredményei alapján összehasonlíthatjuk Magyarország felnőtt lakosságának eredményeit más – a vizsgálatban szintén részt vevő – országok lakosságának eredményeivel.

Elemzés

A 2017-es PIAAC-felmérés alapján a felnőtt lakosság szövegértési feladatain az alulteljesítők (1-es vagy az alatti kompetenciaszintet elérők) aránya Magyarországon 18,5% volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az OECD-átlagnál. A számolási készség felmérésén az alulteljesítők aránya a magyar felnőtt lakosság körében 17,7% volt, amely az OECD átlagánál jelentősen, 5,8 százalékponttal volt alacsonyabb. A problémamegoldó készség esetén az alulteljesítők aránya Magyarországon az OECD-országok átlagához hasonló (42,6%) volt.

Nemzetközi kitekintés

2017-ben az OECD-felmérésben részt vevő tagállamokban a szövegértés területén átlagosan 19,7% volt a 2-es képességszintet el nem érő felnőttek aránya. Számolási készség esetén ez az arány 3,8 százalékponttal volt magasabb (23,5%). A problémamegoldó készség információtechnológiai környezetben készségterületen azon felnőttek aránya, akik 1-es vagy az alatti szintet értek el, 43% volt. Mindhárom készségterületen Japán felnőtt lakossága teljesített a legjobban, (4,9, 8,1, illetve 27,3%-kal), Chile felnőtt lakossága viszont mind a három területen a rangsor végére került (53,4, 61,9, illetve 52,4%-kal).