Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

Rövid táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2014 óta a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya számottevően csökkent Magyarországon.
Az 50-64 évesek körében a legmagasabb, a legidősebbek körében pedig a legalacsonyabb a súlyos anyagi deprivációban élők aránya.

Definíciók

Súlyos anyagi és szociális depriváció: azon személyekre érvényes, akikre az alábbi tizenhárom problémából legalább hét jellemző:

  1. váratlan kiadások fedezésének hiánya;
  2. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék;
  3. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
  4. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
  5. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
  6. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
  7. problémás az elhasználódott bútorok cseréje;
  8. elhasználódott ruhák;
  9. nem rendelkezik legalább két pár cipővel, amelyekből az egyik minden évszakban használható;
  10. hetente egy kisebb összeget nem tud magára költeni;
  11. nem tud rendszeresen részt venni fizetős szabadidős programokon;
  12. legalább havonta egyszer nem tudja vendégül látni rokonait, barátait, vagy elmenni velük vendéglátóhelyre;
  13. nem rendelkezik otthon interneteléréssel.

Relevancia

A fenntartható fejlődés fogalmától elválaszthatatlan az a követelmény, hogy a társadalom mindegyik rétege számára elérhetőek legyenek azok a javak és szolgáltatások, amelyek részét képezik egy átlagosan elfogadható életvitelnek. A fenntarthatóság megkérdőjeleződik, ha az előrejutás lehetősége csupán szelektív módon lehetséges, és léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek nem képesek fedezni alapvető szükségleteiket. A szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem az Európa, 2030 stratégiában is prioritásként szerepel. A minél pontosabb mérés elérése érdekében a korábban használt súlyos anyagi depriváció mutatóját felülvizsgálták, a vizsgált tételeket a 9-ről 13-ra bővítették. Az újonnan használt súlyos anyagi és szociális deprivációban élők arányát mutató indikátor a szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb mérőszáma.

Elemzés

A mutatót 2014 óta méri az Európai Unió. Magyarországon markánsan javult a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya, ennek következtében egyre kisebb mértékű a hátrány az EU-átlaghoz képest. Míg 2014-ben a lakosság 32,6%-át, addig 2021-ben 12%-át érintette a súlyos anyagi és szociális depriváció. A mutató korcsoportok szerint jelentősen eltér: leginkább az 50–64 évesek tartoznak a veszélyeztetettek közé Magyarországon, míg a legkedvezőbb helyzetben a 65 évesek és annál idősebbek vannak, ugyanis 8,2%-uk él súlyos anyagi deprivációban.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2020-ban a lakosság 8,2%-a élt súlyos anyagi és szociális deprivációban. A legnagyobb arányban Romániában nélkülöztek, ahol a népesség 29,8%-a volt érintett, míg 2020-ban a legkedvezőbb helyzetben Svédország volt, ott mindössze 1,7% tartozott a súlyosan depriváltak közé.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.