Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az elmúlt évek emelkedő tendeciája után az egy főre jutó víztermelés a tavalyi évben 4,3 %-kal csökkent.

Definíciók

Az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés mutatója tartalmazza a felszíni és a felszín alatti vízkészletből származó víz mennyiségét az év közepi népességre vonatkoztatva.

Relevancia

A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme kiemelt feladatokat ad, ezeket az EU tagállamai a Környezetvédelmi Akcióprogramok keretében (a jelenlegi a VII.), valamint a Víz Keretirányelvben meghatározott célok szerint hajtják végre. Kiemelt cél többek között a víztakarékosság és a -szennyezés megelőzése. Ennek érdekében fontos a keletkezett szennyvizek minél nagyobb arányú összegyűjtése, és az előírásoknak megfelelő tisztítása, majd szigorú ellenőrzés melletti visszaengedése felszíni vizeinkbe. A Johannesburgban elfogadott megvalósíthatósági terv felhívja a figyelmet a megelőzési és a védelmi intézkedések bevezetésére a fenntartható vízhasználat és a vízhiány kezelésének előmozdítása érdekében. A fenntartható vízhasználat lehetővé teszi a talajvízszintek megtartását, így hozzájárul a kapcsolódó ökoszisztémák (pl. vizes élőhelyek) és gazdasági tevékenységek (pl. mezőgazdaság) fennmaradásához. A vizek jó állapotát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel lehet elérni, az érdekeltek széles körű bevonásával.

Elemzés

Hazánkban az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés az 1990-es évek elejének rendkívül magas értékei után, az évtized közepétől csökkenni kezdett. Ezt elsősorban a vízszolgáltatási díjak jelentős emelkedése, valamint a csatornázott területeken szintén dráguló szennyvízelvezetési díj okozta. 2015-től a víztermelés képe enyhe növekedést mutat, 2021-ben viszont ismét jelentős, 4,3%-os csökkenés következett be. Budapest egy lakosra jutó víztermelése minimális (4,1 m3), aminek magyarázata, hogy a főváros vízellátását döntően Pest megyéből, a Duna mentén telepített, parti szűrésű termelőkutakból biztosítják. Pest megye víztermelése éppen ezért kiugróan magas (164,8 m3), az országos átlag (62,0 m3) 2,5-szerese. A területi eloszlási térképet nézve szembetűnő még a Nógrád megyei alacsony (13,8 m3) és Veszprém megyei magas (96,2 m3) érték. A területi különbségek oka az eltérő víztermelési technológia és a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége (vezetékes ivóvíz, csatorna), a megyék közötti vízátadások, valamint az, hogy Budapest és a nagyvárosok kivételével, ezen belül is elsősorban az Alföldön jelentős mértékű a saját kutas vízkivétel.

Nemzetközi kitekintés

Magyarországon a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége az uniós tagállamok sorrendjében az alsó felébe esik, ami víztakarékosságra utal. A mutató értéke a 2000-es években csatlakozott tagállamokban általában kisebb, mint a régiekben. A V4-országok átlagához (58,2 m3) képest viszont hazánk értéke 10%-kal magasabb. Az eltérések főbb okai az eltérő víztermelési technológiák, a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége, az eltérő klimatikus körülmények, a vízi közmű tulajdonviszonyai (állami/magán), a víz ára, illetve a saját kutas ellátás szerepe.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.