Definíciók

2018. június 30-át megelőzően a nyomozóhatóságok által használt sértetti adatgyűjtési egység a regisztrált sértetti kategória volt. Ez megegyezett a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben egyszer elszámolt személyek számával. 2018. július 1-jétől kezdődően a regisztrált sértettek száma csak néhány alábontó ismérv esetében adható már csak meg, ehelyett a legtöbb esetben a bűncselekmény sértetté válásainak számát rögzítik. Utóbbi szám megegyezik a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben regisztrált bűncselekmények számával egyezően (akár többször) elszámolt személyek számával. Miután utóbbi definíció lehetőséget ad az adatok halmozódására, a sértetté válások száma ezért nem összehasonlítható a korábbi évek sértetti adataival. Mind a regisztrált sértettek, mind a sértetté válások területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.

Relevancia

A fenntartható társadalmi együttélés egyik legelemibb feltétele mindannyiunk biztonságának megteremtése, amely a megélhetéshez szükséges anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állásán túl azt is magában foglalja, hogy testi és lelki épségünket nem fenyegeti semmilyen veszély, nem válunk bűncselekmény áldozatává. Míg a személy elleni bűncselekmények a munkára való alkalmasságunkat, valamint az életmódunk, szokásaink, családi életünk és szabadidőnk irányítására való képességünket akadályozzák, a vagyon elleni bűncselekmények a felhalmozott erőforrásaink megfogyatkozásával fenyegetnek. A fenntartható fejlődésnek tehát mindenképp együtt kell járnia a sértetté válások számának csökkenésével is.

Elemzés

A személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények regisztrált sértettjeinek száma és lakosságarányos mérőszáma is 2012-ben érte el a csúcsát. Ebben az évben hozzávetőlegesen 238.500 fő ilyen típusú sértettet regisztráltak a nyomozóhatóságok, amely ezer főre vetítve 24 fő sértettként való regisztrálását jelentette. 2012 után a regisztrált sértettek száma csökkenésnek indult, melynek okait egyaránt vissza lehet vezetni társadalmi folyamatokra és az adatgyűjtésben bekövetkező módszertani változtatásokra is, amelyeknek legfőbb oka a 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvény, azaz az új Büntető törvénykönyv bevezetése volt. Utóbbi többek között a vagyon elleni bűncselekmények számának (ezáltal értelemszerűen a regisztrált sértettjeinek) csökkenését hozta magával, miután magasabbra került ezeknek a bűncselekményként való regisztrálásához szükséges minimum értékhatára.

Mindezzel együtt figyelemre méltó, hogy a 2012-es értékhez képest öt évvel később, 2017-ben már majdnem csak feleannyi, nagyjából 121.700 sértettet regisztráltak a személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények esetében, és ezen a tendencián a 2018. július 1-jén bekövetkezett adatgyűjtés-módszertani módosítás sem változtatott (a módszertani változást lásd bővebben a Definíciók szövegrészben). Az adatgyűjtési egységtől függetlenül 2018 után már nem ment 100 ezer fölé ezen bűncselekménytípusok sértetté válásainak száma, ezzel párhuzamosan pedig a lakosságarányos mérőszámuk is egyre kisebb értékeket vett fel, 2021-ben például már csak 7,3 sértetté válás jutott ezer hazai lakosra.

A személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények sértetté válásainak 2021-es adatait megvizsgálva kitűnik, hogy abszolút értékben a leggyakrabban a 25–59 éves, az igazságügyi statisztika szerinti felnőtt korú személyek váltak ezen bűncselekmények sértettjévé: ezer azonos korú személyre vetítve azonban mégis valamivel több sértetté válás jut a 18–24 éves fiatal felnőtt korosztályra. Érdekesen alakul ezeknek a sértetté válási korcsoportoknak a nemi eloszlása, miután a fiatal felnőttek esetében valamivel kiegyenlítettebb a nemi arány (férfiak: 11,4 fő; nők: 8,3 fő), mint a felnőttek esetében (férfiak: 12,2 fő; nők: 7,6 fő). A gyermekkorú személyek sértetté válásaira egyébként is jellemzőek az átlag alatti értékek, ráadásul a vagyon elleni bűncselekmények az ő esetükben nagyon ritkák, ezért azt látjuk, hogy náluk 0,8 fő sértetté válása jut ezer főre. Az elkövetés helye szerinti területi bontásban vizsgált, a személy elleni és vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó sértetté válási listát Budapest (9,8 fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (9 fő) ezer főre vetített adatai vezetik, itt regisztrálták tehát a személy és vagyon elleni bűncselekmények legtöbb sértetté válását az országban. Lakosságarányosan a legkevesebb sértetté válást Hajdú-Bihar (5,2 fő) és Vas megyében (5,3 fő) regisztrálták.