A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele
Definíciók
Kezelt hulladék: egy adott ország területén kezelt bármely anyag vagy tárgyak összessége, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy köteles, beleszámítva a kezelés céljára exportált hulladék mennyiségét, kihagyva azonban az importált hulladékot.
Hulladékkezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási (lerakás, hulladékégetés) műveletek, ideértve a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást megelőző előkészítést (előkezelést) is. Az újrafeldolgozás olyan hasznosítási művelet, amely során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják, akár annak eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan, anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). A hulladékok égetése a hulladékégető vagy a hulladék-együttégető műben megvalósuló hőkezelés. Hulladéklerakásnak minősül a hulladékok meghatározott jogszabályi követelmények és műszaki védelmi előírások betartásával megvalósított elhelyezése.
Feltöltési művelet: olyan hasznosítási művelet, amely során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor.
Relevancia
A fenntarthatóság szempontjából fontos az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás erősítése, illetve a másodlagos nyersanyagpiacok kialakítása. A már keletkezett hulladékok esetében az újrahasználat és az újrafeldolgozás követelménye az irányadó. Az újrahasználat érdekében támogatni kell a tartósabb fogyasztási cikkek termelését és visszaszorítani az egyszer használatos termékek iránti igényt. Az újrafeldolgozás érdekében elő kell segíteni az újrafeldolgozási technológiák gazdaságossá válását és a másodlagos nyersanyagok piacának erősödését, elsősorban a fogyasztóiár-támogatás eszközével, illetve a termelési költségek adótartamának mérséklésével.
Elemzés
A hulladékkezelési módok között az anyagában hasznosított hulladék aránya hazánkban 2006 óta lényegében folyamatosan nő, 2014-ben meghaladta az EU28 átlagát, 2020-ban 67% volt. Hulladékfajtánként eltérő, hogy melyik a legelterjedtebb kezelési mód. Ezt elsősorban a hulladék anyaga, halmazállapota határozza meg. Az anyagában hasznosítás az építési-bontási hulladékok esetében a legnagyobb mértékű, míg a veszélyes hulladéknál a legkevésbé jellemző. Az energetikai hasznosítás a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék esetében a legjelentősebb, és még a települési hulladéknál mondható számottevőnek. A lerakás a települési, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékokra a legjellemzőbb.
Nemzetközi kitekintés
Az unió átlagát tekintve az anyagában hasznosított hulladék aránya 2006 óta 42 és 49% között ingadozott. A 2018. évi értékek alapján az anyagában hasznosítás aránya Szlovéniában, Csehországban és Máltán volt a legmagasabb, meghaladta a 80%-ot. A legalacsonyabb, 10% alatti értékekkel Bulgária és Románia rendelkezett. Magyarországon az újrahasznosított hulladékok aránya közel 20 százalékponttal meghaladta az EU-átlagot.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.