Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Óceánok és tengerek védelme

Created with Highcharts 8.2.2A szennyezett területekkel veszélyeztetett ivóvízbázisok száma összivóbázisok arányában, 2021Ivóvízbázisok számaIvóvízbázisok számaVeszélyeztetett ivóvízbázisVeszélyeztetett ivóvízbázis
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A 2021-es felmérés alapján az ivóvízbázisok 6 %-a veszélyeztetett.

Definíciók

Vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról).

Sérülékeny vízbázis: az 50 éves elérési idejű védőidomnak felszíni metszete van.

Védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) – mennyiségi, minőségi – védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható (a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. [VII. 18. ] Korm. rendelet).

Szennyezettség: szennyező anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja (a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. [VII. 21.] Korm. rendelet).

A szennyezett területekkel veszélyeztetett ivóvízbázisok száma összivóbázisok arányában mutató a sérülékeny, illetve ismeretlen sérülékenységű üzemelő és távlati vízbázisok közül azoknak az aránya, amelyek a VGT3 vízbázis veszélyeztetettségi vizsgálata alapján érintettek szennyezett területtel, jelentős pontszerű ipari tevékenység okozta talaj- vagy talajvíz-szennyeződéssel, illetve amely vízbázisok termelőkútjában, monitoringkútjában megjelent szennyezés (2021: 6 %).

Relevancia

  1. január 12-én hatályba lépett az új Ivóvíz Irányelv – az Európai Parlament és a Tanács az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 Irányelve. Ez a víz biztonságosságának kockázatalapú megközelítését írja elő, amely a vízgyűjtő területtől a vízkivételi területen, a vízkezelésen, a víztároláson és -elosztáson át az ellátási lánc egészére kiterjed. A kockázatértékelés során olyan elemek vizsgálata is történik, melyek az ivóvízbázisok védelmét is szolgálják, illetve hozzájárulnak ahhoz.

Elemzés

Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének második felülvizsgálata (VGT3) mellékletben tartalmazza a felszíni és felszín alatti üzemelő, tartalék, távlati, valamint üzemen kívüli ivóvízbázisokat. A jelenlegi nyilvántartásban minden státuszt figyelembe véve 2050 darab ivóvízbázis szerepel.

Hazai viszonylatban a szennyező anyagok közül legnagyobb gyakorisággal az alifás szénhidrogének (TPH) csoportja, majd a benzol és alkilbenzolok (BTEX) vegyületcsoport fordul elő, közel felét adva a felszín alatti vízben azonosított szennyező anyagoknak. Ezt követik a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és a fémek (összes kioldható), félfémek csoportja. Ezután a szervetlen vegyületek és a halogénezett alifás szénhidrogének következnek a gyakorisági sorban.

A vízbázisok érintettsége szempontjából a szennyezett területek és a vízbázisok védőterületeinek egymáshoz való elhelyezkedési viszonya értékelhető. A szennyezett területek közel 98%-a nem érint vízbázist, azaz nem esik védőterületre.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.