Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A környezeti adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül az elmúlt 15 évben 1,43 százalékponttal csökkent. A GDP-hez viszonyított arány 2020-ban érte el az eddigi legalacsonyabb értéket.
A környezeti adók 70 százaléka az energiaadókból származik.

Definíciók

Környezeti adóknak nevezzük az OECD és az Eurostat definíciója értelmében azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, amelynek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre. Az indikátor az összes, az OECD/Eurostat közös módszertana szerint környezeti adónak minősülő adófajta arányát mutatja a teljes adózási rendszeren belül (ideértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is), illetve a GDP-hez viszonyítva. A környezeti adók csoportosítása a legtöbb európai országban az OECD és az Eurostat terminológiája szerint történik. Eszerint a környezettel összefüggő adófajták az alábbi négy csoport valamelyikébe sorolhatók: energiaadók (beleértve a szén-dioxid-adót is), közlekedési/szállítási adók, szennyezési adók, illetve erőforrásadók. Az energiaadók alapját a különböző energiatermékek képezik, amelyeket például erőművekben, illetve közúti, légi stb. közlekedés során üzemanyagként használnak (így például a motorbenzin után fizetendő adó is ide, nem pedig a közlekedési adók közé tartozik). A közlekedési/ szállítási adók közül Magyarországra a gépjárművekre kivetett különböző adók a legjellemzőbbek. A harmadik kategória, a szennyezési adók alapja a levegő- és vízszennyezés, a különféle szilárdhulladék-, vagy zajkibocsátás. Magyarországon idesorolandók a különböző környezetvédelmi termékdíjak. Az úgynevezett erőforrásadók pedig a különféle természeti erőforrások használata után fizetendők, hazánkban többek között a földhasználati járulék tartozik ebbe a csoportba.

Relevancia

A mutató fontos mérőeszköze az adórendszerek „zöldítésének”, azaz annak a törekvésnek, hogy a teljes adórendszeren belül minél nagyobb arányt tegyenek ki a környezeti károk okozása, a tényleges és potenciális környezetszennyezések után fizetendő adók.

Elemzés

A környezeti adóknak a teljes adórendszeren belüli aránya a 2005-ös 7,4 körüli hányadról 2020-ra 6%-ra mérséklődött. Ebben az időszakban a GDP-hez viszonyított arány 2,2 és 2,8% között ingadozott, csökkenő tendenciát mutatva. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan hazánkban is az energiára kivetett adók eredményezik a legnagyobb bevételt, arányuk az elmúlt években 72 és 76% között ingadozott. Ezek legnagyobb részét az üzemanyagok jövedéki adója teszi ki.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagállamai közül a környezeti adók aránya a teljes adórendszeren belül 2020-ban Bulgáriában volt a legmagasabb (9,9%), Luxemburgban a legalacsonyabb (3,5%). Magyarország az uniós középmezőnyben helyezkedik el, 6%-os aránya 0,6 százalékponttal haladja meg az EU27 átlagát. A környezeti adók GDP-hez viszonyított aránya 2020-ban szintén Görögországban volt a legmagasabb (3,8%), Írországban a legalacsonyabb (1,2%). Magyarország adata az uniós átlag környékén mozog.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.