Definíciók

Az indikátor a megújuló energiaforrásokból (víz, szél, nap, geotermikus energia, biomassza, biogáz, bioüzemanyagok, megújuló kommunális hulladék) termelt energia arányát határozza meg a teljes végső energiafelhasználáson belül. A víz- és szélenergia csak villamos energiaként hasznosul, a napenergiából viszont villamos és hőenergia egyaránt előállítható, előbbihez napelem, utóbbihoz napkollektor szükséges. A biogáz kategória tartalmazza a szennyvíztelepi gázt, a depóniagázt és az egyéb biogázokat. A biomassza és a kommunális hulladék megújuló része magában foglalja a tűzifát és egyéb szilárd bioenergia-hordozókat. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).

Relevancia

Európában az energiaigény fokozatosan növekszik, eközben az energiaárak emelkednek, valamint ellátásbiztonsági nehézségek is felmerülhetnek. Az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Célja a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint az emisszió – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának – csökkentése. E célok megvalósítását szolgálja a 2009/28/EK uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kell növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv tagországi szinten is meghatározza az elérendő célértékeket, Magyarország esetében 13%-ot ír elő a teljes végső energiafelhasználáson belül. Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében ennél magasabb, 14,65, míg a villamos energia vonatkozásában 10,9%-os arányt vállalt. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a megújuló erőforrások használata, illetve az azokra való átállás jelenleg többletköltségekkel jár a gazdasági szereplők számára. Mivel a nem megújuló erőforrások kimerülésével ezeket a költségeket a gazdaság szereplőinek mindenképpen vállalniuk kell, indokolt azoknak a befektetéseknek a támogatása, amelyek a fosszilis erőforrások hatékonyabb kiváltására irányulnak. A támogatandó tevékenységek között hangsúlyos a zöldenergia előállítása. Ez a biomassza, a biogáz, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energiafelhasználáson belüli arányának növelését jelenti. Ehhez a megújuló energiaforrásokhoz köthető technológiák támogatása, beruházások növelése szükséges.

Elemzés

Hazánkban 2004 és 2013 között a megújuló energia részesedése 4,4-ről 16,2%-ra emelkedett, 2012-ben és 2013-ban már meghaladta a 2020-ra kitűzött 14,65%-os célértéket. Ezt követően a mutató értéke csökkent, 2020-ra 13,9%-ra, ami igen kedvezőtlen és az európai uniós trendekkel szembemenő folyamat.
A teljes energiatermelésen belül a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt energia mennyisége 2005 és 2020 között 73-ról 139 PJ-ra nőtt. A megújuló energiaforrásokat elsősorban a hő- és villamosenergia-termelésben, illetve kisebb részben bioüzemanyagként hasznosítjuk. A megújuló alapú energiatermelésünkben nagyon jelentős, bár az utóbbi években mérséklődött a biomassza dominanciája. A teljes megújuló termelésen belüli részesedése 2005 és 2020 között 91-ről 66%-ra csökkent. A jelzett időszakban a legnagyobb bővülés a bioüzemanyagok termelését jellemezte, amely 0,1 PJ-ról 19 PJ-ra növekedett, részesedése pedig 0,1-ről 15%-ra. A többi energiaforrás részesedése együttesen 20%-os. 2005 óta a biogázalapú energiatermelés részesedése 0,4-ről 2,9%-ra, a napenergiáé 0,1-ről 7,4%-ra, a szélenergiáé 0,0-ről 1,9%-ra emelkedett. Csökkent viszont a geotermikus (5,1-ről 4,9%-ra) és a vízenergia részesedése (1,0-ről 0,7%-ra), habár a mennyiséget tekintve növekedett a termelésük.

Hazánkban a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt villamos energia mennyisége 2000 óta több mint hússzorosára bővült. Ugyanezen idő alatt a megújuló alapú villamos energia aránya a teljes felhasználásból 0,6-ről 11,9%-ra emelkedett, 1,0 százalékponttal meghaladva a 2020-ra vállalt 10,9%-os célértéket. A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2003-tól vált intenzívvé, a működési támogatások egyik formája, a kötelező átvételi rendszer (KÁT) ösztönző hatására. Ennek keretében a termelők a piacinál magasabb áron értékesíthették a villamos energiát. 2017. január 1-jétől a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) van érvényben, amely szintén a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatására szolgál. Az évek során a megújuló alapú termelés (és részarány) ingadozásai szorosan kötődtek a KÁT változásaihoz: a kötelezően átvett mennyiség korlátozása, vagy vegyes tüzelésű erőművek KÁT-ból való kikerülése következtében visszaesés történt. A két komolyabb, 2006-os és 2011-es visszaesés is az előbbi okokkal magyarázható.

A termelésben a napenergia a legjelentősebb, 2000 óta volumene 0-ról 2450 gigawattórára, aránya 0,0-ről 44%-ra nőtt. 2012-től intenzíven nőtt a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége. A biomassza 30%-os részesedésével hosszú idő után a második helyre szorult, 2004 és 2019 között ez az energiaforrás állt az élen. A szélenergia 12%-os részesedése jelentős visszaesés a 2012-es csúcshoz (29%) képest. Magyarországon 2011 óta nem adtak át új szélerőművet, engedélyezésükre jelenleg nincs jogi lehetőség. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy a globálisan telepített szélenergia-kapacitás exponenciális ütemben nőtt az utóbbi két évtizedben. A biogázalapú villamosenergia-termelés aránya 2020-ban 5,8% volt, a termelés csökkent a 2017-es csúcshoz képest. A vízenergia termelése nőtt ugyan 2000 óta, részesedése azonban nagyot zuhant, 73-ról 4,4%-ra. A megújuló kommunális hulladékból előállított villamos energia mennyisége számottevően emelkedett, részesedése azonban 23-ról 3,0%-ra csökkent 2000 óta. A geotermikus alapú villamosenergia-termelés 2017-ben indult hazánkban, részesedése 2020-ban 0,3% volt.

Nemzetközi kitekintés

2020-ban a megújuló energiaforrásokból termelt energia az EU27 teljes energiafelhasználásának 22%-át adta, 2,1 százalékponttal túl is teljesítve a 2020-ra kitűzött célértéket. A tagországok közül Svédországban a legmagasabb a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya (60%), majd Finnország (44%) és Lettország (42%) következik. A magyarországi érték a negyedik legalacsonyabb, 8,2 százalékponttal elmaradva az uniós átlagtól. A megújuló energiaforrásokat legcsekélyebb mértékben Málta (11%), Luxemburg (12%) és Belgium (13%) hasznosítja.