Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A melegedés mértéke 1901-től meghaladta az 1 °C-ot Budapesten.

Definíciók

Az éves középhőmérséklet a (napi középhőmérsékletek átlagaként számított) havi középhőmérsékletek átlaga.

Relevancia

A 2015. évi párizsi klímamegállapodás alapján az aláíró államok globális célkitűzésként fogalmazták meg, hogy a földön a középhőmérséklet-emelkedés ne haladja meg 2 °C-nál jobban az iparosodás (1850–1900) előtti időszak értékét, de törekedni fognak arra, hogy az 1,5 °C-ot se érje el. Ezen célkitűzés teljesítéséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésére lenne szükség. A hazai fenntarthatósági célkitűzések között szintén szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem, amely az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektet a változó időjárási és éghajlati viszonyokra való felkészülésre is.

Elemzés

Bár 1901 óta az időjárás évről évre változott, a hőmérséklet emelkedő trendet mutat. A Budapest évi középhőmérsékleteinek sorozatára illesztett lineáris trend szerint a melegedés mértéke meghaladja az 1 °C-ot. A fővárosban a legmagasabb éves középhőmérsékletet 2019-ben mérték (14,0 °C), és országosan is ez az év volt a legmelegebb 1901 óta 12,1°C átlagos középhőmérséklettel. A változékonyság ellenére az általános hőmérséklet-emelkedés az utóbbi mintegy három évtizedben egyértelműen kimutatható.

Nemzetközi kitekintés

A Meteorológiai Világszervezet szerint 2021 a 7. egymást követő év (2015–2021), amikor a globális hőmérséklet több mint 1 °C-kal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb volt, mint az előző. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára a 2021-es évről elmondta, hogy „ a rekordot döntő, közel 50 °C-os, az algériai forró, szaharai sivatagban mért értékekhez hasonlítható kanadai hőmérsékletekről, a rendkívüli, halálos áldozatokat is követelő, Ázsiában és Európában bekövetkezett esőzésekről és áradásokról, illetve az Afrika és Dél-Amerika egyes részein tapasztalt szárazságról marad emlékezetes. Az éghajlatváltozás hatásai és az időjárással kapcsolatos veszélyek minden egyes kontinensen pusztító, életeket komolyan befolyásoló hatással voltak a közösségekre.”

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.