Definíciók

Környezetvédelmi beruházásnak minősül minden olyan kiadás, amelynek elsődleges célja a környezetszennyezés vagy bármilyen más környezetkárosítás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Ezek a beruházások valamely környezetvédelmi feladat miatt merülnek fel, és egyértelműen, közvetlenül e feladat megvalósításához rendelhetők.

A végső fogyasztási kiadások olyan kiadások, amelyek a rezidens szervezeti egységeknél a termékekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatban azért merülnek fel, hogy azok(kal) az egyéni szükségleteket vagy egy közösség tagjainak közös szükségleteit kielégítsék.

Relevancia

A környezetvédelmi beruházások alapvető célja a környezet állapotának javítása, a jövőbeli környezeti károk megelőzése, a káros hatások minimalizálása.

Elemzés

A kormányzat végső fogyasztási kiadása környezetvédelem funkción az összes végső fogyasztási kiadás arányában 2014 és 2016 között 1–1,3% körül mozgott, 2017-ben 2,4%-ra emelkedett, majd az ezt követő 3 évben 1,4-1,5% volt.

2014 és 2020 között csökkentek a környezetvédelmi beruházások. Főleg 2018-tól jelentősen kevesebb lett az ilyen típusú beruházás a korábbi évekhez képest. Területét vizsgálva a szennyeződésmentesítésre történt a legnagyobb volumenű kifizetés, de itt is jelentős volt a visszaesés 2018-tól kezdődően. Kisebb mértékű beruházás valósult meg még a hulladékkezelés és a máshová nem sorolható, környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek területén, a hulladékkezelésnél ez 4 milliárd forintot jelentett egyes években, az egyéb, környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekhez kötődve pedig csak 2015-ben volt kiugró, 15 milliárdos beruházási érték, utána ez 1-2 milliárdra csökkent. A szennyvízkezelésre és a biológiai sokféleség védelmére 1-1 milliárd forint mértékű beruházás volt köthető 2014 és 2020 között egyes években.
A környezetvédelemmel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre nem történt jelentősebb összegű, beruházás típusú kifizetés.

Nemzetközi kitekintés

A kormányzat környezetvédelmi célú végső fogyasztási kiadásának aránya, a teljes fogyasztási kiadásából vizsgálva, Máltán volt a legmagasabb, 5,7%, a legalacsonyabb pedig Svédországban, 0,4%. Magyarország e mutató tekintetében Lengyelországgal együtt a 13. helyen áll 1,5%-kal, a rangsort tekintve közvetlenül az EU27-es átlagot (1,8%) követően.