Definíciók

Felsőfokú iskolai végzettségűeknek azokat tekintjük, akik diplomát szereztek valamely felsőoktatási intézményben – ideértve az egyetemek alap-, mester- és osztatlan képzéseit, a régi rendszerű egyetemi és főiskolai képzéseket, valamint a doktori végzettségeket is.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg az oktatásban eltöltött idő növelését, valamint az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentését. Azt, hogy a fenti cél elérése felé mennyi előrelépés történt, jól mutatja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának változása.

Elemzés

2021-ben Magyarországon a 15–74 évesek 24,6%-ának felsőfokú volt a legmagasabb iskolai végzettsége. Ez az arány 32,9% volt a 25–34 éves korcsoportnál. 2000 óta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyetlen megszakítással (2015–2017), de folyamatosan növekedett.

A 15–74 éves nők között magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (27,8%), mint a férfiaknál (21,3%). 1992-ben még a férfiak körében volt magasabb (nők: 8,7%, férfiak: 10,9%), azóta azonban gyorsabban emelkedett a nők aránya. A 25–34 évesek korcsoportjában már 1992-ben is nagyobb arányban rendelkeztek felsőfokú végzettséggel a nők (14,9%), mint a férfiak (13,2%), mely eltérés az elmúlt három évtizedben folyamatosan növekedett (nők: 39,3%, férfiak: 27%).

Az ország régiói közül Budapest válik el legélesebben mind az átlagtól, mind a többi régiótól. A 15–74 (47,8%) és a 25–34 éves korcsoportban (61,1%) a felsőfokú végzettségűek aránya majdnem kétszerese az országos arányoknak. Ez a helyzet változatlan 2000 óta. A vidéki régiókat – Pest megye kivételével, mely közelíti és olykor meghaladja az országos mutatót – konzekvensen a hazai átlagnál alacsonyabb mutatók jellemezték az elmúlt húsz évben, mindkét korcsoportban.

Nemzetközi kitekintés

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU tagországaiban az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett.

2021-ben Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya a 15–74 éves népességben (24,6%) némiképp az uniós átlag (28,0%) alatt maradt. A tagállamok listájában ezzel Magyarország a 22. helyen áll. A legmagasabb ez az arány Írországban (43,2%), Luxemburgban (42,7%) és Cipruson (39,7%) volt. Finnországgal (és a 2000-es évek második felétől Lettországgal) kiegészítve ezekben az országokban volt konzekvensen a legmagasabb ez az arányszám az elmúlt 15 évben. A kétezres évek közepéhez (2004) képest a felsőfokú végzettségűek arányának legnagyobb növekedését Portugáliában, Máltán és Szlovéniában mérték.

A 25–34 évesek körében – mely korosztály kiemelten érintett az elmúlt két évtized oktatási expanziójában – Magyarország 32,9%-os aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól (41,2%). Az elmúlt két évtized tekintetében vezető országok itt is Írország, Luxemburg és Ciprus, a mutató legnagyobb növekedését pedig Szlovákiában, Csehországban és Portugáliában mérték.