A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele
Definíciók
Nonprofit szervezetek: alapítványok (magán-, illetve köz- és vagyonkezelő alapítványok) és társas nonprofit szervezetek (egyesületek, egyesülések, szövetségek, szakmai, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok, nonprofit intézmények).
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a fenntarthatóságot biztosító felelősségi és döntési rendszernek a szubszidiaritás elvén kell alapulnia, e rendszer egyik szereplője a civil szféra. A keretstratégia számos ajánlást tesz a civil szerveződéseknek, amelyek már működésükkel is hozzájárulnak a társadalmi összetartozás, az emberek és a csoportok közötti bizalom erősítéséhez. A civil szervezetek, az egyházak és a vallási közösségek egyre erősödő szerepet játszanak a leszakadó csoportok integrációjában, amely a fenntarthatóság felé való átmenet egyik kulcsterülete.
A vizsgált időszakban, a 2009-es tetőzés után a nonprofit szervezetek száma napjainkig minden évben kb. 60 ezer szervezet körül mozog, s ezeknek több mint 87%-át változatlanul a klasszikus civil szervezetek teszik ki.
Elemzés
A rendszerváltás óta egyre több civil szervezet alakult, eközben társadalmi és gazdasági szerepük is fokozatosan erősödött. Az egyre ideálisabb körülmények lehetővé tették számuk intenzív gyarapodását, majd a 2005–2020 közötti vizsgált időszakban a 2009-ig megfigyelhető dinamikus növekedés természetes okokból – a kapacitások és a rendelkezésre álló tér miatt – lelassult, és a szektor telítődött, elérve csúcspontját a több mint 66 ezer szervezettel. 2010 óta már egy csökkenő tendencia tapasztalható, de ez csupán a gyakorlatilag nem működő szervezetek bírósági felderítésének és törlésének köszönhető, mindeközben évente átlagosan 2-3 ezer szervezet is „kicserélődik”. Jelenleg a nonprofit szektor egyharmada alapítványi formában működik, a többi pedig társas nonprofit szervezetként. Szervezeti jelleg szerint az összes nonprofit szervezet döntő többsége, közel 87%-a a klasszikus civil szektorba (magánalapítványok, egyesületek, szövetségek) tartozik, a maradék pedig a nonprofit vállalkozások (nonprofit gazdasági társaságok, köz- és vagyonkezelő alapítványok) és az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) közé sorolható.
A vizsgált időszakban a nonprofit szervezetek között 2020-ra a kulturális (16,3%), a sport- (15,9%) és a szabadidős tevékenységek (14,7%) aránya lett a legnagyobb a szektorban. Az utóbbi két tevékenységi kategória között sok az átfedés, ezért ezeket együttvéve, a harmadik legnagyobb tevékenységi területnek az oktatás tekinthető (12,9%).
STADAT-táblák
9.1.1.10.A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele (2005–2020) 9.1.1.11.A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele tevékenységcsoportok szerint (2005–2020) 9.1.1.12.A nonprofit szervezetek működési jellemzők szerinti száma és bevétele szervezeti forma szerint (2005–2020) 9.1.1.13.A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint (2005–2020) 9.1.1.14.Az adományosztó szervezetek száma és megoszlása, valamint az általuk kiosztott támogatások nagysága (2005–2020) 9.1.1.15.A nonprofit szektor főbb adatai szervezettípus és ICNPO-főcsoportok és csoportok szerint (2020–2020)A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.