Definíciók

A morbiditás (betegségek előfordulási gyakorisága) szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. A felnőttekre vonatkozó adataink a háziorvosoknál regisztrált esetekre korlátozódnak. Az iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok mutatói az ezer megvizsgált tanulóra jutó megbetegedések számát mutatják nemek és korcsoportok szerint. A magasvérnyomás-betegséget azon gyermekek esetében állapítják meg, akiknek szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomásértéke több helyen, időközben legalább 3 alkalommal mérve ismételten a korának megfelelő 90 percentilis érték fölötti, függetlenül az eredettől (primer vagy szekunder), és gyógyszeres kezelést igényel. A normális testsúly összefüggésben van a magassággal, a korral, az alkattal, a nemmel, ezért nehéz definiálni. Az elhízás mértékének meghatározására a testtömegindexet (Body Mass Index, BMI) használják, amely a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. A testtömegindex értékei alapján a gyermekeknél a tápláltsági állapot meghatározására a következő kategóriák használatosak: alultáplált (BMI <3 percentilis »pc«), sovány (BMI≥3 pc, de <10 pc), túlsúlyos (BMI≥85 pc, de <97 pc), elhízott (BMI 97 pc feletti).

Relevancia

Mivel a krónikus betegségek kialakulása jelentős részben közös kockázati tényezőkre vezethető vissza, célzott egészségügyi programokkal közülük sok elkerülhető lenne. A megfelelő kezeléshez való egyenlő hozzáférés mind szélesebb körben való biztosítása jelentős mértékben javítaná az Európai Unió országainak egészségügyi, valamint gazdasági helyzetét. A keretstratégia szerinti cél a betegségteher túlnyomó részét adó, nagymértékben életmóddal összefüggő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése. Egyéni szinten ehhez többek között az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve a prevenciós programokon és szűréseken való részvétel járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb korosztály tízezer lakosra jutó megbetegedéseinek száma nemenként, korosztályonként és területileg is eltér, és a legtöbb betegség esetében folyamatos emelkedést mutat. A leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, közülük első helyen a magasvérnyomás-betegség áll. A háziorvosok morbiditási (betegségek előfordulására vonatkozó) jelentései alapján a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma az elmúlt 20 évben a 19 évesek és annál idősebbek körében 81%-kal nőtt (2001-ben 2214, 2021-ben 4007 volt a megbetegedések száma). 2021-ben a férfiaknál 3789, a nőknél 4201 megbetegedés jutott tízezer főre. Az idősebb korosztályokban rendre gyakoribb a magasvérnyomás-betegség előfordulása, mint a fiatalabbakban, 2021-ben a 19–24 évesek körében 314, míg a 75 éves és annál idősebb korosztályban már 9392 a tízezer lakosra jutó megbetegedések száma. Korosztályról korosztályra a legjelentősebb különbség a 25–34 és a 35–44 évesek között van, utóbbiban 2,3-szer magasabb a magas vérnyomásban szenvedők aránya. A régiók közül Dél-Dunántúl és Dél-Alföld értékei haladják meg leginkább az országos átlagot (4494 és 4434).

További jelentős számú megbetegedést okoz a felnőtt lakosság körében az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma. Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között növekvő tendenciát mutatott, 76%-kal nőtt, 2015 és 2021 között azonban 7%-kal csökkent: míg 2001-ben 863, 2015-ben 1523, 2021-ben 1420 volt a tízezer azonos korú lakosra jutó megbetegedések száma. 2021-ben a férfiak körében 1323, a nőknél 1505 volt a tízezer lakosra számított érték. Az idősebb korcsoportok felé haladva nő a megbetegedések aránya, míg a 19–24 éves korosztályban 17, a 75 évesek és annál idősebbek között már 5401 megbetegedést regisztráltak a háziorvosok. 2021-ben korosztályról korosztályra a legjelentősebb különbség a 25–34 és a 35–44, illetve a 35–44 és a 45–54 évesek között figyelhető meg (3,3 és 3,2-szeres). Észak-Alföld régió mutatói haladják meg leginkább az országos átlagot ischaemiás szívbetegség esetén (2146).

A diabetes mellitus (cukorbetegség) előfordulásának gyakorisága két évtized alatt 2,4-szeresére nőtt a felnőtt népességben (2001-ben 585, 2021-ben 1406 volt a tízezer főre jutó érték). A növekedés mindkét nem esetében megfigyelhető. A férfiak körében 2021-ben 1403, a nőknél 1409 a tízezer azonos korú lakosra számított mutató. Korosztályonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: míg a 19–24 évesek körében 94, a 75 éves és annál idősebb korosztályban 3634 a tízezer lakosra jutó cukorbetegek száma. A középkorú (35–64 év közti) korcsoportokat jellemzi a legjelentősebb (2,1–2,3-szeres) különbség az eggyel fiatalabb korosztályhoz képest. A régiók közül Dél-Alföld és Észak-Alföld diabetes mellitusra vonatkozó megbetegedési mutatói a legmagasabbak (1599 és 1595).

Az asztmás megbetegedésre vonatkozó arányszám 2001 óta 3,8-szeresére nőtt, 2021-ben tízezer lakos közül 532 szenvedett ebben a betegségben, a nők körében 622, a férfiaknál 431. Korcsoportonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: tízezer 19–24 évesre 341, 75 éves és annál idősebb korban már 781 asztmás megbetegedés jut. Korosztályról korosztályra a legnagyobb, közel másfélszeres különbség a 35–44 és a 45–54, illetve 45–54 és az 55–64 évesek között figyelhető meg. Az asztma megbetegedési arányszámainak esetében Észak-Alföld mutatója haladja meg a legnagyobb mértékben az országos átlagot (720).

A 2020/21-es tanévi iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok szerint az iskoláskorúak körében (8–18 éves) a vezető betegségek közé tartozik a lúdtalp (fiúk esetében 322 ezrelék, lányoknál 285 ezrelék az arány a megvizsgált gyermekekre vonatkozóan). A szemnél bekövetkező fénytörési hibák (fiúknál 183, lányoknál 242 ezrelék), illetve az elhízás (fiúknál 146, lányoknál 129 ezrelék) és a tartási rendellenességek (fiúknál 128, lányoknál 110 ezrelék) is a vizsgálati lista élén állnak. A lúdtalp a 4. évfolyamos fiúknál (347 ezrelék), a fénytörési hibák a 12. évfolyamos lányoknál (350 ezrelék), az elhízás és a tartási rendellenességek egyaránt a 10. évfolyamos fiúknál (155 és 160 ezrelék) voltak a leggyakoribbak. A vizsgált tanévben minden évfolyamban magasabb volt az elhízottak aránya a fiúk között, mint a lányoknál. A fiúknál elhízás szempontjából a 10–12. és a 6. évfolyamok kritikusak (155–152, 152 ezrelék), a lányoknál a 4. és 10. évfolyam (135–135 ezrelék). Az asztma (fiúk 27, lányok 20 ezrelék) és a magasvérnyomás-betegség (fiúk 19, lányok 9 ezrelék) a közepes gyakoriságú megbetegedések közé tartoznak az iskoláskorúak körében. Az asztmás megbetegedések aránya a 6. évfolyamos fiúk esetében a legnagyobb (29 ezrelék). A magasvérnyomás-betegség gyakorisága az életkor előrehaladtával nagymértékben nő, leginkább a fiúk körében. Míg a 2. évfolyamosok között ezer megvizsgált tanulóból 3-3 fiú és lány tartozott ebbe a kategóriába, addig a 12. évfolyamon számuk 40, illetve 14. A cukorbetegség iskoláskorban a ritka betegségek közé tartozik, a 2020/21-es tanévben ezer tanulóra a fiúknál és a lányoknál egyaránt 3-3 cukorbeteg jutott. Kismértékben a cukorbetegség gyakorisága is növekszik az életkorral: a 2. évfolyamon ezer megvizsgált tanulóra a fiúk körében 1, a lányoknál 2 cukorbeteg jutott, a 12. évfolyamon már 4 és 5.