Definíciók
Az áruszállítás teljesítménye árutonna-kilométerben mért adat (egy tonna árunak egy kilométerre történő elszállítása). Az áruszállítás a közút, a vasút, a vízi, a csővezetékes és a légi áruszállítás teljesítményadatait (árutonna-kilométer) tartalmazza. A közúti áruszállítás adatai az országban regisztrált járművek belföldi és nemzetközi teljesítményét egyaránt tartalmazzák.
Relevancia
A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia. A hazai stratégia szerint is cél a közlekedés összetételének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás. A teherforgalomban a közúti forgalom helyett a vasúti és a vízi közlekedést segítheti a környezeti költségeket jobban tükröző tarifaképzés, logisztikai központok kiépítése, azaz a közlekedési alágazatok közös rendszerbe szervezése, összehangolása. A vasútnál a korszerű technológiák alkalmazása, a pontosság, megbízhatóság növelése a cél.
Elemzés
2001 és 2009 között a vasúti áruszállítás szerepe folyamatosan szűkült, 2001-ben a kötött pályás áruszállítás aránya az összes áruszállításon belül 29% volt, ez 2009-re csaknem a felére (15%) esett vissza és érte el mélypontját. Ezzel párhuzamosan a közúti áruszállítás növelte részarányát az összes áruszállításon belül 48-ról 71%-ra. Magyarországon továbbra is a közúti áruszállítás dominanciája jellemző az áruszállításban, nincs érdemi elmozdulás a környezetet kevésbé terhelő szállítási módozatok felé. 2020-ban az áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítményéből a közút 61, a vasút 22, a vízi szállítás 3,8, a csővezetékes szállítás 13%-kal részesedett. A vasúti módozat részaránya 2010 és 2020 között 4,6 százalékponttal emelkedett az áruszállításon belül. 2020-ban a Covid19-járvány következtében a vasút növelni tudta részesedését a közúti áruszállítás kárára, a teljesítmény növekedését alapvetően az átlagos szállítási távolság hosszabbá válása okozta. 2021-ben a vasúton elszállított áruk tömege 1,7%-kal csökkent, illetve az árutonna-kilométer-teljesítmény 2,1%-kal mérséklődött a 2020-as, magas bázishoz mérten.
Nemzetközi kitekintés
2019-ben az Európai Unió (EU28) tagállamai közül a Baltikum országai rendelkeztek a legmagasabb vasúti áruszállítási részesedéssel1 az áruszállítás teljesítményéből (Lettország: 70%; Litvánia: 67%; Észtország: 42%). A legalacsonyabb vasúti áruszállítási teljesítménnyel2 Írország (0,6%), Görögország (2,5%), illetve Spanyolország (4,6%) rendelkezett.
STADAT-táblák
24.1.1.2.Áruszállítás szállítási módok szerintA kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.