Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára
Definíciók
Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.
Relevancia
A népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról ad képet az egész életen át tartó tanulás indikátora. A fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre ritkábban fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A fenntartható társadalmakban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia az egész életen át tartó tanulás ösztönzése mellett a fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenését is fontosnak tartja a tanulmányok teljes folyamatában.
Elemzés
Magyarországon 2000 és 2002 között a 25–64 éves népességen belül 3% körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, amely a 2003-as kiugrás után 2007-ig évi 4% körüli szinten stagnált, majd 2012-ig folyamatosan csökkent. A 2015-ben végrehajtott módszertani változtatás1 a mutató értékében szinteltolódást eredményezett, ezért a 2014 utáni adatok a korábbiakkal csak korlátozottan összehasonlíthatók. 2016 és 2019 között az oktatásban, képzésben részt vevők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutatott, majd 2020-ban – összefüggésben a Covid19-járvány miatt bevezetett intézkedésekkel – jelentősen visszaesett. A járvány első és második hullámának idején a személyes találkozások korlátozása miatt elmaradt – nagyrészt iskolarendszeren kívüli – képzéseket az online tér nyújtotta lehetőségek nem tudták ellensúlyozni. 2021-ben az oktatásban, képzésben részt vevők aránya a 25–64 éves népességen belül ismét növekedett, megközelítette a 2018. évi szintet (csaknem 6%).
A nők némileg nagyobb arányban vesznek részt a felnőttoktatásban, -képzésben a férfiaknál. 2021-ben a férfiak részvétele nagyobb mértékben emelkedett, így a két nem közötti különbség gyakorlatilag megszűnt. A felnőttképzésben részt vevők aránya Budapesten általában kimagasló (2015 és 2018 között 9–10% körüli, 2021-ben 7,2%), a régiók közti különbségek azonban nem állandóak: már egy-egy nagyobb képzést igénylő projekt megvalósulása is jelentős változást eredményezhet. 2021-ben nem minden régióban nőtt a részvételi arány. A Közép-Dunántúli régióban volt a legmagasabb, 2,4 százalékpontos a növekedés, Pest régióban és Észak-Alföldön nem változott, míg Nyugat-Dunántúlon 0,6 százalékponttal visszaesett a részvételi arány.
Nemzetközi kitekintés
A lakosság tanulási, továbbképzési aktivitása eltérő az unió tagállamaiban. A Covid19-járvány és az ennek okán bevezetett korlátozások a tagországok túlnyomó többségében a felnőttoktatásban, -képzésben való részvétel visszaesését eredményezték 2020-ban, 2021-re azonban visszaállt a korábbi évekre jellemző szintre. 2021-ben az unió 27 tagállamában átlagosan a 25–64 évesek 10,8%-a vett részt oktatásban, képzésben. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (34,7%), a közép- és kelet-európai tagállamokban a legalacsonyabb. Magyarország az utolsó harmadban foglal helyet.
A nők oktatásban, képzésben való részvétele – csakúgy, mint hazánkban – közösségi szinten is meghaladja a férfiakét.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.