Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
A külföldön született népesség teljes népességhez viszonyított aránya megmutatja, hogy a magyarországi népesség hány százaléka született az országhatáron kívül. Ez a mutató megfelelő a bevándorlás komplexitásának megragadására, hiszen nemcsak a hazánkban élő külföldi állampolgárok adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik honosítás útján szerezték meg a magyar állampolgárságukat, és nemzetközi határok átlépését követően váltak a magyarországi lakónépesség részévé.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg egy olyan bevándorlási politika kidolgozását, amely foglalkozik azzal, hogy szükséges-e az elöregedő népesség pótlása, illetve kezeli a bevándorlók esetleges integrációs nehézségeit.
Elemzés
A 2022. január 1-jei magyarországi népesség 6,3%-a született külföldön, ez az arány egy évvel korábban 6,1, 2011-ben pedig 3,9% volt. A külföldön születettek két nagy csoportra oszthatók: 68%-uk magyar állampolgársággal rendelkezik, kibocsátóterületük jórészt a szomszédos országok közül való, 32%-uknak viszont kizárólag külföldi állampolgársága van. A külföldi állampolgárok csoportján belül az ukránok száma a legmeghatározóbb, de Németországból, Romániából és Kínából is nagyobb arányban érkeztek. A külföldön született magyar állampolgárok esetében a romániai születésűek emelkednek ki, de az Ukrajnában, a Szerbiában és a Németországban születettek aránya is számottevő. A külföldön születettek aránya folyamatosan növekszik. Ez egyrészt a külföldi állampolgárok egyre inkább növekvő pozitív vándorlási egyenlegével, másrészt a külföldön honosított magyar állampolgárok 2017 óta enyhén csökkenő, de továbbra is számottevő bevándorlásával magyarázható. Külföldről származók a legnagyobb arányban Budapesten élnek, 2022. január 1-jén a fővárosiak 11%-a rendelkezett bevándorlói háttérrel. Hasonlóan magas arány jellemző Csongrád-Csanád (7,7%), Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg (egyaránt 7,1%), valamint Pest megyére (6,4%). A legkisebb a hányaduk Észak-Magyarországon, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében (3,2, illetve 2,8%), de hasonlóan alacsony az arányuk Jász-Nagykun-Szolnok megyében is (3,0%). A külföldön születettek kormegoszlása kedvezőbb a teljes hazai népességénél, mivel 2022. január 1-jén 68%-uk tartozott a gazdaságilag aktív, 15–59 éves korcsoportba, míg a teljes népességben ennél kisebb hányaduk, 59%-uk.
Nemzetközi kitekintés
A külföldről származók aránya jelentős eltéréseket mutat az egyes uniós országok között. 2021. január 1-jén a 27 tagállamból álló Európai Unió népességének 12%-a származott külföldről, ez közel kétszerese a magyarországi adatnak. A külföldön született népesség aránya 15 tagállamban haladta meg az EU-átlagot. Közülük is kiemelkedik Luxemburg 49%-os arányszámmal, majd sorrendben Málta, Ciprus, Ausztria és Svédország következik 20% körüli értékekkel. A legalacsonyabb arányszámokat kelet-közép-európai szomszédainknál találjuk. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban 4% alatti a külföldön születettek aránya, míg Csehországban is csupán 5%.
STADAT-táblák
22.1.1.23.Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok, az állampolgárság országa és nem szerint, január 1. 22.1.1.24.A Magyarországon tartózkodó, külföldön született magyar állampolgárok születési ország és nem szerint, január 1. 22.1.1.25.A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok a tartózkodás célja szerint, január 1. 22.1.1.28.A bevándorló külföldi állampolgárok az állampolgárság országa szerint 22.1.1.29.A kivándorló külföldi állampolgárok az állampolgárság országa szerint 22.1.2.15.A be- és a kivándorló külföldi állampolgárok száma megye és régió szerint 22.1.2.16.A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok településtípus és nem szerint, január 1. 22.1.2.17.A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok megye és régió szerint, január 1. 22.1.2.18.A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok a tartózkodás célja, megye és régió szerint, január 1.A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.